A Pécsi Törvényszék szerint a kisajátítási eljárás kezdeményezését megelőző önkormányzati és kormányhivatali eljárás is szabálytalan volt. A fideszes városvezető erre úgy reagált: legkésőbb 2103-ban úgyis lebontják az üzleteket – ha addig nem dőlnek össze maguktól.
A balatonföldvári BAHART-kikötő bejáratánál 1985 óta több üzlet üzemel. Némelyik fagyit árul, máshol ebédelni lehet. Csakhogy Holovits Huba polgármester fejleszteni szeretné a kikötőt, erre és a közérdekre hivatkozva eltüntetné a büfésort. A város önkormányzata kisajátítási eljárást kezdeményezett, amit a Somogy Megyei Kormányhivatallal karöltve intézett – olvasható a portálon.
A csata az üzletesek és a városvezetés között 2017-ben kezdődött, és az önkormányzatnak máig nem sikerült győzelemre vinnie az ügyet.
A Pécsi Törvényszék ugyanis két fontos dolgot mondott ki ítéletében:
Ez pedig hosszú, évekig tartó folyamat, másrészt az sem biztos, hogy a kormányhivatal újra nekikezdene egy olyan eljárásnak, amelyben a bíróság egyszer már súlyosan elmarasztalta. Hiszen a Pécsi Törvényszék az ítéletében a többi között úgy fogalmazott:
“összességében megállapítható, hogy az I. r. alperes (a kormányhivatal) egy szabálytalanul lefolytatott eljárást követően hiányos, indoklást nem tartalmazó határozatokat hozott, amelyek az érdemi felülvizsgálatra alkalmatlanok.“
A bíróság szerint egy esetleges megismételt eljárás során a kormányhivatalnak elsődlegesen azt kellene eldöntenie, hogy egyáltalán fennállnak-e a kisajátítás feltételei, ahogyan egyértelmű bizonyítékot kellene beszerezni arra is, hogy közérdek a kisajátítás. A határozatokból ugyanis egyáltalán nem volt megállapítható, hogy „az egyébként is szabályszerűtlenül lefolytatott megelőző eljárás során a kormányhivatal meggyőződött volna arról, hogy a kisajátítás feltételei közül valamennyi fennáll”.
A bíróság szerint a kormányhivatal egyik határozatban sem jelölt meg konkrét bizonyítékot a közérdekű cél megvalósításáról sem, az üzletesek egyetlen aggályára sem reagált, azokat nem is rögzítette, aminek az egyik oka, hogy szabályszerű tárgyalást sem tartott. A döntés említi azt is, hogy a kormányhivatal nem felelt meg az indokolás minimálisan elvárható kritériumának sem.
A kormányhivatal az eljárás során egy ingatlanossal felbecsültette a nyolc szóban forgó üzlet értékét, majd az üzletek nagyságától függően megállapította a kártalanítás összegét. Ez 4,5 millió és 16,5 millió körül mozgott. Az egyik üzlettulajdonos azonban azt nyilatkozta az internetes újságnak:
“Számukra ezek elfogadhatatlan összegek, miután egyetlen szezon alatt nagyobb forgalmat termelnek ennél.”
Ráadásul ezek családi vállalkozások, amelyek közel 40 éve itt működnek, így egy ingatlanos által felbecsült ár nem biztos, hogy tükrözi az üzletek valódi értékét.
A 24.hu-nak nyilatkozó egyik büfés koncepciós eljárásnak nevezte az önkormányzat és a kormányhivatal kisajátítási eljárását, és arról is beszélt, hogy az önkormányzat nem hajlandó kommunikálni velük. Szerinte bizonyíthatatlan az üzletek közérdekből történő kisajátítása, „miután a vak is látja, hogy az oda tervezett utat máshol is el lehetne vezetni”. Valós oknak azt gondolja, hogy a polgármester szemét szúrja ez a régi büfésor, Holovits ugyanis más stílusú helyeket szeretne látni Balatonföldváron.
A bíróság döntésével kapcsolatban megkerestük a balatonföldvári önkormányzatot is. A városvezető a 24.hu-nak azt írta, hogy az üzletek lebontásra kerülnek. A kérdés csak az, hogy belátható időn belül történik meg, vagy a 2004-ben 99 évre megkötött botrányos szerződések lejárta után, 2103-ban. Addigra vélhetően maguktól is összedőlnének ezek a könnyűszerkezetes lemezből és egyéb dolgokból összetákolt építmények.
A polgármester hozzátette, „a ’80-as években ideiglenes jelleggel épült kikötői bódékat már a ’90-es években bontásra ítélte az akkori városvezetés, mivel az akkori igényeknek sem feleltek meg ezek a felépítmények. A bontást azóta több építészeti szervezet is szorgalmazta. Az egész kikötő örökségvédelem alatt áll, ezért a 21. században sem az önkormányzat, sem az örökségvédelmi hivatal nem tartja elfogadhatónak a műemléki környezetben mindenféle színűre festett fából készült tákolmányok látványát. Felújításukat, átépítésüket pedig a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé.”
A teljes cikk itt olvasható.