A görögkereszt alaprajzzal bíró, klasszicista stílusú templomot egy győri építész, Frumann Antal álmodta meg. A tervezés fázisában elsődleges inspirációja a római Pantheon volt, melynek elemei még a laikus szem számára is tagadhatatlanul köszönnek vissza az imaházon. Az esztergomi Szent Anna plébániatemplom szintén hatással lehetett Frumannra. Az építkezés munkálatai végül 1841-ben indultak meg a tihanyi bencés apátság beruházásaként.
Az alapkőletétel egész pontosan 1841 szeptember 21-én történt. Az építkezésre szánt keret a munkálatok folyamán kimerült, így az apátság kénytelen volt gróf Zichy Róberttől kölcsönt felvenni. A templom keresztjét 1844 decemberében helyezték fel a lanternára, ám a felszentelés még további másfél évig váratott magára. A ceremóniát Bresztyenszky Béla tihanyi apát tartotta és még maga Deák Ferenc is részt vett rajta.
A főoltár képe Krisztus és a szamáriai asszony találkozását ábrázolja Jákob kútjánál. A festmény az osztrák Henriette Kärling keze munkáját dicséri, a jelenet Füred híres savanyúvízére utal. A kupolán a négy evangélista szerepel, akiket a veszprémi Pucher Ferenc jelenített meg. A mellékoltárnál Vaszary János alkotása látható Krisztus a keresztfán címmel.
Fotók: szallas.hu