A Kr.e. 4. században a területen kelták telepedtek le és hoztak létre egy úgynevezett oppidumot, vagyis egy erődítménnyel ellátott kezdetleges falvat, melyre mára már csak a magasparton létrehozott vár egykori sáncai emlékeznek. A kelta telepesek a helyszín természetes, jól védhető adottságait vehették figyelembe, mikor létrehozták a közösségük új bázisát.


A Balaton partjait Kr.u. 180 táján hódították meg a rómaiak, így feltételezhető, hogy ez jelentette a kolónia végét is, bár pontos adatok nem ismeretesek. A települést Földvárként első ízben egy 11. században keltezett dokumentum említi. Az egyetlen ma is látható, egybefüggő sáncmaradványra a helybéliek Stefánia-sáncként hivatkoznak, tetején egy kisebb kilátópont található, melyről a Balatonra tekinthetünk rá jobban.


A Petőfi Sándor utca végéből folytatódó Kelta sétányon találjuk az eredetileg még 1936-ban felállított országzászlót is, mely a mai formájában 1991 óta látható. Innen szintén nagyszerű panoráma nyílik a magyar tenger túlpartjának domborzati hullámaira, többek között talán a Tihanyi-félszigetet vehetjük a legjobban szemügyre.
Képek: varak.hu