Az év lepkéje 2026-ban a nagy tűzlepke

A lakossági internetes szavazás alapján a 2026-os év lepkéje a nagy tűzlepke lett – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-vel.

Az MME Lepkevédelmi Szakosztálya 2023-ban indította el az Év lepkéje programját azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelmi problémákkal érintett fajokra.

A nagy tűzlepke eurázsiai elterjedésű faj. Európában három alfaját írták le: a törzsalak Angliában élt, de kipusztult, a Németországban élő alfaj közvetlenül a kipusztulás szélére került, hazánkban a jelenleg még jelentős eurázsiai elterjedési területtel bíró alfaj fordul elő.

A Csendes-óceántól Mongóliáig húzódó területeket egy negyedik alfaj népesíti be. A nagy tűzlepke a Vörös Könyvben a veszélyeztetett fajok között szerepel, az Európai Unióban Natura 2000-es jelölőfaj, Magyarországon a Nemzeti Biodiverzitás-monitorizó Rendszer fontos gerinctelen faja.

Védett, pénzben kifejezett értéke 50 ezer forint.

A nagy tűzlepke szárnyai égő tűzvörös színben pompáznak. A hímek és a nőstények különböznek. A hím szárnyainak felszíne lángvörös, a felső szárnyakon egy-egy apró fekete folt díszeleg. A szárnyakat vékony fekete sáv szegélyezi, a szárnyrojtok pedig hófehérek.

A nőstények felső szárnyainak alapszíne a téglavöröstől a sárgásvörösig változhat, az alsó szárnyak alapszíne pedig mindig barnás, amin gyakran átüt a vöröses színárnyalat. Szárnyfesztávolsága 24-42 milliméter, a nőstények kissé nagyobbak a hímeknél.

A nagy tűzlepke Magyarországon szinte minden sík vidéki üde, nedves élőhelyen előfordul, erdőterületeken inkább csak a szegélyekben, illetve az irtásterületeken. Kedveli a láp- és mocsárréteket, a patakvölgyeket, a vízfolyásokat kísérő magaskórósokat, gyepeket, az öntésterületeket, a kaszálókat.

Évente rendszerint két nemzedéke repül, kedvező időjárás esetén egy részleges harmadik nemzedék is lehetséges.

A hím lepkék felségterületüket hím fajtársaiktól erőteljesen védik. A nőstények hajlamosak a kóborlásra, ami a faj védelme szempontjából azért fontos, mert így új élőhelyeket is benépesíthetnek.

Mindkét nem viráglátogató, nektárt fogyasztanak, de gyakran szívogatnak állati ürüléken, lehullott erjedő gyümölcsökön is. Elsődleges tápnövényei, amelyre a nőstény a petéit is lerakja, a lósóska fajok közül kerülnek ki – írták a közleményben.