A település nevét Árpád fejedelem unokájáról, Fajszról kapta, ám mai formájában csak a 18. század óta létezik. Az eredeti falu a jelenlegi helyétől csaknem egy kilométerre helyezkedett el és megannyi Balaton-felvidéki sorstársával egyetemben a török hódoltság ideje alatt, egészen pontosan a veszprémi vár ostroma előtt néptelenedett el. Emlékét már csak egykori templomának romjai őrzik, melynek védőszentje a bencés apátnő, Szent Valburga volt.
A Kálváriadomb stációsorát 2020-ban újíttatta fel a Veszprémfajszi Német Nemzetiségi Önkormányzat a település vezetésével összefogva. A Jézus Krisztus szenvedéseit bemutató állomások Enyingi Mihály keramikusművész munkái, aki korábban már Márkót is megajándékozta egy hasonló táblakép sorozattal.
A stációkat végigjárva érünk fel a domb tetejére, ahol három kereszt fogad bennünket a Balaton-felvidéken jellegzetes vöröshomokkő talpazatba ágyazva. Mögöttük egy csinos, mindössze néhány éves fedett kilátóból csodálhatjuk meg a fantasztikus panorámát, melyben egyesül a Bakony epikus domborulatainak látképe a felsőörsi Meggyespuszta hosszasan elnyúló gyümölcsöseivel és a távolban a Balaton víztükréből is elővillan egy jókora szelet.