Bakancslistás helyek a Balaton körül – Kerekikáli földvár

A kerekikáli templomrom vonatkozásában már esett szó korábban a rovat hasábjain, ám a közvetlen szomszédságában magasodó földvárról való értekezés ez idáig váratott magára. A Kereki-dombon húzódó kettős földsánc a laikus szem számára talán kevésbé beszédes, ám az egykor itt létrehozott erődítmény lényeges infrastrukturális pont lehetett a maga korában és a Káli-medence történelmében is kiemelt fontossággal bírhatott.

A sáncok maradványai mára már csak nehezen kivehetők, de a régészeti feltárások során a földvár építését a szakemberek olyan 3000 évvel ezelőttre, a bronz- és a vaskor fordulójára saccolják. Egyes feltételezések szerint a Káli-medence névadói, a Kál horka nemzetség is itt rendezkedett be, innen indították a hadműveleteiket. A közelből, Mindszentkálla, illetve Szentbékbálla környékéről előkerült leletek (például kardok) is ezt a hipotézist támasztják alá.

Kerekikál falu első írásos említése egy 1292-es dokumentumban szerepel, mint Kerekykaal stilizálva. A területet korábban Szent István szerezte meg az ő ellenlábasát, Koppányt támogató Káli horka nemzetségtől, majd királyi jobbágyok éltek rajta. A birtokot 1296-ban adományozták a veszprémi püspökségnek. A falu 1548-ban pusztult el a török portyázások során.

A cserjékkel benőtt dombszerű képződmény Mindszentkálla és Köveskál között található félúton, mindjárt a főút mentén. A 35 méteres magaslat, melyre a földvárat valaha építették alapvetően vulkanikus eredetű a környéken nem egyedülálló módon. VII. Konsztantinosz a Birodalom kormányzásáról című művében eképpen ír a Kál Horka nemzetségről: “Tudnivaló, hogy Bulcsú a horka Kalinak, a horkának a fia, és hogy a Kali tulajdonnév, a horka meg méltóság, valamint a jila is, amely nagyobb a horkánál”.

Fotók: balays.blog.hu