A térségben a még létező falvak esetében sem megy ritkaságszámba a -kál végződés, amely az itteni földek egykori birtokosaira, a Kál horka nemzetségre utal. Kerekikált vagy egyszerűen csak Kerekit írásban először 13. századi dokumentumok említik, amelyekből az is kiderül, hogy a terület tulajdonosa az 1200-as évektől már a veszprémi püspökség volt. A pontosan vezetett egyházi nyilvántartásból tudjuk azt is, hogy a 14. században a település egyik papját Balázsnak hívták.
A feltételezések alapján a keletelt, egyhajós templom egyenes szentélyzáródású volt. Az alapvetően román stílusú épület falai még állhattak a 20. század elején, mert takaros vincellérházat rendeztek be közöttük, ám a második világháború pusztításai után már csak a ma ismert romok maradtak fent.
A népi hiedelem úgy tartja, hogy valaha a Kál nemzetség vára állt ezen a dombon, de erre jelenleg semmilyen kézzelfogható bizonyíték nem utal. A Mindszentkállától viszonyítva délkeleti irányban elhelyezkedő templomromot sűrű növényzet és egy dús akácos öleli. Legegyszerűbben talán a Zánkát és Tapolcát összekötő út felől vagy esetleg a nem messze haladó Theodora Kékkő tanösvényről közelíthető meg.
Fotók: termeszetjaro.hu