A 13. század elején még kollektíven Dörgicsének nevezték a települést, amely száz év múlva már legalább öt különálló -dörgicse utótagú faluvá tagolódott. Ságdörgicse (vagy egyes források alapján Sárdörgicse) a ma is Ságpusztaként ismert területen állhatott, ahonnét egy ásatás során bukkantak elő a templom romjai mellől bizonyos lakóházakra utaló nyomok az 1960-as évek végén. A templomról és annak helyéről először Rómer Flóris tett említést majd később Récsey Viktor is írt róla, aki még láthatta a felszín fölötti maradványokat, melyekről íves szentélyű, egyhajós és keletelt templomként számolt be.
A középkori templom elődjeként egyes szakemberek egy római kori épületet feltételeznek, melynek alapjaira emelhették annak falait. Ez a teória bizonyos mértékig igazolást nyert mikor a romok közvetlen környezetében római kori leleteket találtak, melyekből egy kisebb település képe kezdett kirajzolódni. Elképzelhető, hogy ez a kolónia már a 2. századtól itt állt.
Korabeli iratok a fehérvári őrkanonokság birtokaként hivatkoznak Ságdörgicsére 1334-ben. Másfél évszázaddal később pedig már egyházas településként szerepel a hivatalos forrásokban. A 16. század közepére datálható adóösszeírásokban már nem szerepel, 1653-ra már biztosan elpusztult, feltehetően a török seregek “jóvoltából”. Később a birtok a piarista rendre szállt.
Fotók: fentrol.hu / balays.blog.hu