Valószínűleg a Dörögdi család emeltethette az épületet Szent András tiszteletére. Az első írásos emlék a 14. századból származik és új templomként hivatkoznak rá. Ez az épület viszont már egy korábbi szentélyre épülhetett, amelynek nyomai még ma is tetten érhetőek a szakavatottabb szemek számára.
A Balaton-felvidéken sáskahadként végigrajzó török az egyhajós, keletelt templomot sem kímélte. Feltételezhetően 1548-ban rombolták le. 1840-ben ráadásul még a maradványokat is felrobbantották építőanyag reményében az épülő uradalmi magtárhoz. Szerencsére keleti fala viszont ma is 20 méter magasan áll.
1975-ben a műemlék régészeti feltárása megdöbbentő eredménnyel zárult, ugyanis annak területén nem másra, mint egy bronzkori urnasírra leltek, de római kori leletek is bukkantak elő. Az állagmegőrzésen átesett épület most nyaranta színi előadásoknak és koncerteknek szolgál varázslatos helyszínéül.