Balatonudvari területeinek többségét a 12. században az Atyusz nemzetség mellett a veszprémi püspökség, valamint a tihanyi apátság birtokolta. Bár az építkezés körülményeit balladai homály fedi, annyi ismeretes, hogy az eredeti templomot egy ideig a helyi református közösség birtokolta, majd 1754-ben a katolikus egyház szerezte vissza magának.


Az egyhajós, dongaboltozatos szentéllyel ellátott épület ma ismert alakját 1840 környékén nyerte el egy nagyobb volumenű, klasszicista stílusú átépítés során. A berendezések közül az oltárkép lehet a legértékesebb, ami Szent Mártont imádkozás közben ábrázolja Szűz Mária képe előtt térdelve. Egyes feltételezések szerint a festmény modelljeként Padányi Biró Márton szolgált.


A templomot Szent Márton tiszteletére avatták fel, aki a legszélesebb körben arról a történetről ismert, amikor püspökké nevezése elől egy libaólba próbált elbújni, ám a szárnyasok végül gágogásukkal árulták el a hollétét. Innen ered a Márton-napi sült liba hagyománya is. A templom jelenleg a tihanyi apátság fennhatósága alatt áll.
Fotók: funiq.hu / Wikipedia