Bizánci arany bukkant elő Zamárdi mellett

A jelentős régészeti lelet egy avarkori sírból került elő.

Ebben az évben is folytatódott Zamárdiban a Rétiföldek avarkori régészeti ásatás. A forróság és a sivatagi időjárás emberileg és szakmailag is kihívást jelentett az ásatás ideje alatt. A kutatás utolsó hetére Dr. Balogh Csilla ásatásvezetőhöz csatlakozott Dr. Kustár Ágnes, Dr. Rendes Katalin, Dr. Suskovics Csilla antropológusok és Dr. Erdősi László régész, állandó segítők – olvasható a Metzker Krisztina által közzétett bejegyzésben.

Ebben az évben feltárt 43 kora avarkori sírból (ezeket a sírokat 600-630 között ásták meg) számos különleges lelet került elő. Többek között bronz lemezekkel díszített favödrök, aranyozott bronz övdíszek, kerámia edények, de mindezek közül a legérdekesebb egy pénzérme, amely egy 616 és 625 között vert, Bizánc valamelyik verdéjében készült, arany, könnyű solidus, amely Heraclius és Heraclius Constantinus aranypénze volt. Az érmen a két uralkodó ábrázolás látható.

Ezt az érmét egy 35-45 éves korban, élete virágában meghalt férfi mellé tették. Az érme különlegessége, hogy a pereméről kisebb darabokat levágtak, ebből talán a férfi asszonyának készíttetett ékszert.Az érme valószínűleg annak a nagy mennyiségű aranyadónak volt a része, amit Bizánc fizetett a béke fejében az avar kagánnak – folytatja a poszt.