Egy pálos kolostor feltárása kezdődött meg Balatonszemesen

A Balaton északi és déli partján egyaránt megtalálhatóak a pálos rend működésének nyomai. Ezúttal a balatonszemesi erdőből bukkantak elő fontos archeológiai relikviák.

A Balatonszemeshez tartozó erdőben állt egykor egy pálos kolostor, írásos bizonyítékok szerint a 14. század óta. Korábbi feljegyzések alapján, az Ordoszi Napsugár Alapítvány kezdeményezésére indult a kolostor utáni nyomozás. Az épület beazonosítása és a romok feltárása bő tíz évre tekintenek vissza, ám Mórocz Viktor alpolgármester, a Balatonszemesi Pálos Örökség projektvezetője lapunknak elárulta: helyi gyerekként többször sütöttek szalonnát a környéken, és a Bóbita-forrás közelében akkor is kilátszott már a földből néhány tégla – írja a mandiner.hu.

Mint kiderült, a kolostor létezésére az erdő elnevezése is utalt: Barátok erdejének hívják a helyiek. Pontos helyét senki sem ismerte, de az öregek többször emlegették, hogy az erdőben hajdanán templom állt. Ennek nyomán a néhai Sebestyén Erzsébet említett alapítványa létrehozott egy „pálos szellemiségű emlékhelyet” ott, ahol valaha élhettek és dolgozhattak a szerzetesek, majd 2014-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete megkezdte a feltételezett kolostor területének feltárását a Civil Régészeti Alap, az Ordoszi Napsugár Alapítvány és az önkormányzat összefogásával. A cikk szomorú aktualitását adja, hogy dr. Végh András régész, a szemesi ásatás kiváló vezetője nemrég elhunyt.

A pálos rend az egyetlen középkori eredetű, magyar alapítású férfi szerzetesrend, amely a mai napig működik: a késő középkorban, Nagy Lajos és Mátyás király alatt élte virágkorát, majd a török harcok alatt jelentősen megrongálódtak, vagy elpusztultak az épületeik. A török kiűzése után a rend újra fejlődni kezdett, ám II. József 1786-ban feloszlatta: közel 150 évig kizárólag Lengyelország területén maradtak pálos szerzetesek. 1934-ben aztán újra indult hazánkban is a Pálos Rend, majd 1950-től a kommunisták betiltották a működésüket. Magyarországon ma nagyjából pár tucat, 40-50 romjaiban létező, vagy a föld alatt feltárásra váró pálos kolostort vagy templomot tartanak számon. A rend központja jelenleg Lengyelországban van, a magyar tartomány székhelye Pécsett. Magyar pálos közösségek működnek Budapesten, Márianosztrán és Petőfiszálláson.

„Önellátó” pálosok 

„A leletek évről évre sokasodtak, a régészeti munka során az épületegyüttes romjai felbukkantak, megismertük a kolostor méreteit, alaprajzát” – mondja Mórocz Viktor, aki hozzáteszi: a pálos szerzetesek jellemzően erdős területekre építették a kolostoraikat, önálló életmódot folytattak, maguk végeztek mindent, az ellátásukhoz szükséges módon tervezték meg a környezetet. 

Balatonszemesen is volt saját halastavuk, a szerzetesi épület alatt pedig 24 méteres pince rejtőzött, amelyre egykor kétszintes épület nehezedhetett – erre az alapfalak vastagságából következtetnek.

Ami a Mindszent kolostor történetéről bizonyos, hogy 1322-ben említik először, 1555-ben egy török támadás elpusztította, 1744-ben pedig idelátogató pálosok feljegyezték róla, hogy magas falakat találtak, és a torony még állt, a teteje viszont hiányzott. Hamarosan aztán széthordták az építőanyagokat a környékbeliek, több épületben megtalálhatóak innen származó faragott kövek – többek között a Hunyady család balatonszemesi birtokközpontján, az országos műemlékvédelem alatt álló barokk magtárban, vagy a közeli szomszédos település szintén barokk templomában Szóládon – meséli a projektvezető. 

Csodálatos leletek

Ide kapcsolódik, hogy nemrégiben felfedezték a kivételes jelentőségű, nemzetközi összehasonlításban is unikálisnak számító alapkövet – hangsúlyozza az alpolgármester. Ahogy más lapnak nyilatkozva is kiemelte már: „A nagyméretű kváderkövön négy gót betűt láthatunk rövidítéssel, jelentésüket mostanáig nem sikerült megfejteni. Valószínűleg egy imádságra utalnak, talán benne van a Mindenszentek név. Nem kizárt, hogy a szöveg folytatódott a templom további kövein. Hasonló jellegű leletet egész Európában nem találtak! Ennek a kőnek a megtalálása a szemesi ásatást a nemzetközi érdeklődés középpontjába helyezte.”

Megtudjuk, hogy valódi „kincseket” találtak az ásatások során: velencei aranydukátot, Zsigmond-kori ezüst pénzérméket, bronz feszületet, Velencéből származó kék fonalas, fodros gallérdíszes üvegpalack-töredéket, faragott köveket, az egyiken férfiarcot, amely egy szerzetes portréja lehet. Előkerültek ólom textilplombák is: ezek a korabeli kereskedők jeleit tartalmazzák, amelyek eredet- és márkavédjegyekként funkcionáltak. Mivel efféle ólomplombák kerültek elő Itália északi városaiból is, bizonyos, hogy a templom és kolostor körül nemzetközi kereskedelem is zajlott!

Tanösvény, emlékhely és egy nagy álom

Jelenleg egy emlékhely és 2022 óta tanösvény fogadja itt a látogatókat: a közel két kilométernyi túra során információs táblák ismertetik meg a pálos renddel és a Mindszent kolostor eddig feltárt érdekességeivel a vállalkozó szelleműeket. A jövőről szólva Mórocz Viktor bizakodó terveket vázol: „Miután a régészeti munka véget ér, szeretnénk a feltárt alapfalakat megmagasítani, hogy azok kiemelkedjenek a földből, szeretnénk a valóságban is elképzelhetővé tenni az eredeti épületet. Tavaly kész lett a templom háromdimenziós rekonstrukciója, ami QR-kód segítségével elérhető a helyszínen és az interneten is. Tervbe vettük egy túraközpont létrehozását a forrás helyreállításával együtt. A közeli magaslatra pedig káprázatos panorámájú balatoni kilátót képzelek. A pálos kolostor környezetét újra élő helyszínné szeretném tenni: a »Pálos kilátó« összekapcsolná a turisztikai attrakciót a lábánál lévő emlékhellyel, ehhez pedig fontos lehet a Pálos Utak rendszerébe foglalása és a lengyelek által kezdeményezett egységes nemzetközi zarándokúthoz való hozzákapcsolása is.”