A miniszterelnök úgy fogalmazott: a kulturális fővárosi címhez kapcsolódó fejlesztések és beruházások révén Veszprém ismét elfoglalja helyét Magyarország városainak képzeletbeli dobogóján.
Veszprém történelmünk egyik legősibb városa, szinte tapintható polgári kultúra, pannon műveltség és öntudat jellemzi. “A veszprémiek mindig úgy gondolták, hogy veszpréminek lenni minőséget is jelent”, és ezt senki sem vitatta – tette hozzá Orbán Viktor.
A kormányfő beszédében hangsúlyozta: a kormány teljes szívvel támogatta, hogy Veszprém méltó módon legyen Európa Kulturális Fővárosa, “szinte az utolsó szabad fillérjeit is odaadta Veszprémnek, hiszen egy királynő nem mehet a bálba akármilyen hacukában”. Százmilliárd forint körül van az az összeg, amit befektettek Veszprém városába, és úgy látja jól döntöttek – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök kiemelte: Veszprémben megerősödik az ember abban a hitében, hogy magyarnak lenni jó, magyarként élni pedig az emberi élet méltó formája.
Köszönetet mondott Navracsics Tibor területfejlesztési miniszternek, aki mindig azt képviselte, hogy ne csak Veszprém városáról, hanem még 116 másik településről is szóljon az EKF-program és a lehetőség legyen az övék is.
Tanulhatunk a veszprémiekről, akik igazi közösséget hoztak létre a környékbeli, Balaton-parti településekkel és őket is beemelték az EKF programjaiba Balatonberénytől Várpalotáig és Marcalitól Zircig – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő köszönetet mondott az Európai Uniónak és a brüsszeli bürokratáknak, hogy Veszprém mellett, így Magyarország mellett döntöttek.
Ugyanakkor úgy fogalmazott: Veszprém teljesítménye mutatja, ha a brüsszeli bürokraták úrrá tudnak lenni “jól kifejlett hungarofóbiájukon, akkor mi együtt, Magyarország és Brüsszel nagyszerű dolgokra vagyunk, lehetnénk képesek”. Kár, hogy Veszprém példája a kivétel és nem az általános szabály – jegyezte meg.
A kormányfő azt mondta: az európai államok együttműködése mindig nehéz és bonyolult dolog volt. Az a tény, hogy a Római Birodalmat különböző harcias törzsek döntötték meg és egyes területeit más és más törzsek foglalták el, el is döntötte Európa sorsát: eldőlt, hogy Európában saját nyelvvel, saját kultúrával, saját ösztönvilággal rendelkező nemzetek lesznek – fejtette ki.
Hozzátette: ez rivalizálásokat, konfliktusokat, területi és hatalmi vitákat hozott, de a nemzetállamok felett Róma bukása óta mindig ott lebegett “egy álom, egy kísértés”, hogy újraegyesítsék, egy birodalomban fogják össze a hajdani Róma területeit, vagyis Európát.
“Bizánc, Nagy Károly, Ottó, Napóleon, Hitler más-más alapokon, de mindegyik európai egységről álmodozott” – mondta a miniszterelnök, aki szerint ez ma is így megy. Egyszerre van jelen az önálló nemzeti lét és a birodalmi gondolat, a nemzeti kultúra és az európai értékek, a szuverenitás és az “ever closer union”, ahogyan Brüsszelben mondják – tette hozzá.
Úgy vélte: ha szerencsénk van, megtaláljuk a kényes egyensúlyt a nemzeti szuverenitás és európai együttműködés között, ha nincs, akkor “elbillen a dolog” és “nemzeti konfliktusok aknamezője” vagy “bürokratikus hatalmi gépezet” lesz belőle, amely visszaél a hatalmával.
Kijelentette: az egyensúlyhoz hazájukat és Európát egyaránt szerető, toleráns és erős, “Pannon-féle vezetők” kellenek. Szerinte ez ma “ritka, mint a fehér holló”, helyette intolerancia, gyengeség, szívtelenség van.
Hangsúlyozta az európai együttműködés modern formáját; az Európai Uniót két cél, a béke és a jólét hívta életre. Ma viszont “kötésig állunk egy háborúban”, s a gazdasági helyzet és a kilátások egyre aggasztóbbak és rosszkedvűbbek. Ha nem tudja teljesíteni eredeti küldetését, akkor mi végre az Európai Unió? – tette fel a kérdést.
Azt mondta: ha erre nem találják meg a választ, akkor az olyan szép szokások és remek programok napjai, mint az Európa Kulturális Fővárosa is meg vannak számlálva.
“De ma ne gyötörjük magunkat ilyen nehéz kérdésekkel, hiszen ünnepelni jöttünk, és örüljünk annak, hogy még van miért. Éljen Európa Kulturális Fővárosa, éljen Veszprém! Éljen az Európai Unió!” – fogalmazott.