A vadmacska a kezdeti gyanút leküzdve meglapult, élvezte a napsugarakat, majd a nádasba repülő énekesmadarak keltette zajra, vadászösztönét követve utánuk ugrott. A vadmacska (Felis silvestris) fokozottan védett emlősfajunk. Szereti az olyan élőhelyeket, ahol sűrű a növényzet, ahol jól el tud bújni, de a vadászat miatt fontos számára a nyílt terület megléte is. Fő táplálékai közé tartóznak a kisemlősök, főleg a rágcsálók, de megeszi a nagyobb rovarokat, kétéltűeket, időnként a madarakat és halakat, valamint dögöt is szokott fogyasztani. Leginkább éjszakai állat, nappal ritkán lehet megfigyelni. Lakóhelyéül faodvakat, sziklaüreget, farakásokat, róka kotorékokat szokott használni.
A vadmacskák leginkább magányosan élnek, a szaporodási időszakukban (pacsmagolás) keresik fel a nőstényeket. A vadmacska Európában sokfelé veszélyeztetett faj, bár elterjedési területe Nyugat-Európában nőtt a visszatelepítési akcióknak köszönhetően. A magyarországi állománycsökkenés elsődleges okai az élőhelyek degradációja, feldarabolódása és a házimacskával történő hibridizáció, illetve a házimacskák által terjesztett betegségek.