Hatalmas lángnyelvekkel égett a fonyódi nádas

Hatalmas lángnyelvekkel égett a fonyódi nádas

Hozzávetőlegesen 120 hektáron terjedt el a tűz a hétvégén egy Fonyód közeli nádasban, ami természeti értékeit tekintve egy kiemelt fontosságú részét jelenti a balatoni ökoszisztémának. Nem ez az első eset, hogy a láp területe lángra kapott, utoljára két éve volt példa hasonlóra. A sajnálatos eseményt a Telex cikke részletezte.

„A kollégám az első tűzoltókkal együtt érkezett a helyszínre. Jó a viszony a katasztrófavédelemmel, értesítenek minket az ilyen helyzetekben. De olyan nagy volt, és hihetetlenül gyorsan terjedt a tűz, hogy a füstöt Badacsonyból is látni lehetett” – mondta Rozner György, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársa, a Kisbalaton-Nagyberek Tájegység osztályvezetője, akinek az egyik kollégája húsz kilométerről is látta a füstöt.

A Balaton déli partját egykor óriási kiterjedésű lápok és mocsarak határolták, amelyekből még most is megmaradt néhány nagyobb, akár több ezer hektárt is beborító folt. A part felől nézve, Balatonfenyves és Fonyód mögött találunk még lápi területeket, ahol nagy számban élnek védett állat- és növényfajok és társulások.

A most leégett terület teljes egésze Natura 2000-es besorolású volt, míg körülbelül 90 százaléka ex lege (a törvény erejétől fogva) országos védelem alatt áll. „A terület nagy értéke, hogy alapvetően érintetlen és összefüggő, ilyen homogén, több száz hektárnyi természetes állapotban megmaradt lápterületet talán csak a Fertő-tó mellett találunk Magyarországon” – mondta Rozner.

A berek egy része azonban időről időre kénytelen elszenvedni a nagyobb zavarást is. 2019-ben is nagyjából 100 hektáron égett le a nádas Fonyód közelében. „Sajnos azt kell mondanunk, hogy rendszeresek az ilyen tüzek, és igazán a Berek észak-keleti, Fonyód határán lévő része számít kényes helynek. Kísérteties, de a tűz onnan indult el, ahol két évvel ezelőtt is, valaki besétálhatott a földes út felől, és aztán véletlenül felgyulladt a nádas. Drónfelvételeken egész jól látszik, hogy Fonyód felől, tölcséralakban terjedt a tűz” – mondta a természetvédő.

Ceglédi Ádám természetfotós körülbelül 10 kilométerre lakik onnan, ahol felgyulladtak a lángok. Naplementekor látta meg a füstöt, és ment ki a terület szélére, a Fonyódot és Csisztapusztát összekötő Turul utcára. Este hat körül már elég sokan fényképezgettek ott, beindult a katasztrófaturizmus.

A Somogyi Katasztrófavédelem azt írta, több mint ötven tűzoltó dolgozott azon, hogy eloltsák a lángokat, és ez összesen tizenegy órájukba telt. Ceglédi azt mondta, hogy vasárnap hajnali három-négy körül oltották el a tüzet, ami a száraz növényzetben gyorsan terjedt, ami a többször változó szélirány is segített.

„Ahol kicsit sűrűbb volt a növényzet, ott néha robbanásszerűen terjedt a tűz, húsz méter magasra is felcsaphattak a lángok, iszonyú és félelmetes volt”

– mondta Rozner.

Hogy mekkora kárt tett az élővilágban a tűz, azt nehéz felbecsülni. A nagyvadak és madarak valószínűleg el tudtak menekülni, Rozner úgy tudja, hogy a területet átvizsgáló hivatásos vadászok sem találtak nagyvadtetemeket, de a kisebb, lassúbb mozgású állatfajok sok egyede elpusztulhatott.

A természetvédő azt reméli, hogy a gyorsan terjedő tűz nem forrósította át nagyon a talaj felső rétegeit, így a még vermelő állatfajok nem károsodtak. Az elmúlt hét meleg napjai viszont már sok kétéltűt előcsalogattak, békák már raktak is le petéket, és a szárazon lévő egyedeik el is pusztulhattak.

„Valószínűleg jövőre már megint fognak itt költeni madarak. Az apró élőlények viszont csak lassan tudják majd visszahódítani ezt az élőhelyet. Vegyünk csak egy 2 milliméteres csigát, ami napi 10 centimétert tud megtenni, ebből a fajból négyzetméterenként 10-20 darab szokott lenni, az egész területre nézve tehát milliókról beszélünk, sok idő, mire visszatelepülnek ilyen számban. A mocsári teknősök is lassú szaporodásúak, 15 évre is szükségük lehet, hogy elérjék a korábbi álllománynagyságot” – mondta Rozner.

„A növényzet viszonylag gyorsan regenerálódik majd, jól tűri az ilyen behatásokat, 2019-ben áprilisban, a mostanihoz képest rosszabb időszakban volt a tűz, és őszre már nem volt látványos nyoma a növényzetben. Az egy másik kérdés, hogy ha ilyen rendszeresen kap sokkhatást a terület, akkor hosszú távon eltűnhetnek fajok” – mondta a tájegység vezetője.




Hirdetés

Kapcsolódó

Ötezren költöztek a Balaton mellé

Szembeötlően gyorsult fel 2020-ban a legnagyobb magyar városok populációjának csökkenése, ugyanekkor viszon
Elolvasom

Hirdetés

Az ország legvirágosabb kis faluja a déli parton tündököl

Buzsák, a déli part pincesorral is rendelkező kis ékköve olyan csinosításon esett át az utóbbi évek során,
Elolvasom

Mikor lesz vége? Újabb giga-lakóparkot terveznek Zamárdiba, a helyiek petíciót indítottak

A komplexum látványtervei a partneri véleményezésre szánt tervezetben tűntek fel először, ám a tervek meg
Elolvasom