Így hatott az őszi időjárás az algákra és a Balatonra

A szeptember eleji lehűlés megállította az algák szaporodását – közölte Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) kutatója.

Ahogy az elmúlt hetekben a Balaton.hu-n is olvashattátok, csaknem 40 éves rekordot döntött meg a Balatonon az algásodás mértéke. A mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja – vagyis az algatömeget mutató érték – elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek. Ennek fő oka az üledékből felszabadult foszfor lehetett. Most azonban az ősz eleji lehűlés következtében drasztikusan csökkent az algatömeg – még a Keszthelyi-öbölben is, ahol korábban a legmagasabb értéket mérték.

Pusztulásnak indult az alga állomány

A közelmúltban öt helyszínen végeztek méréseket a tó nyílt vízén. Az adatok azt bizonyítják, hogy az algaállomány pusztulásnak indult. Az algák mennyiségét jellemző a-klorofill koncentráció a 100 feletti érték után ismét 40 mikrogramm/liter alá csökkent a Keszthelyi-öbölben. A tó part menti, sekély vizű részein és öbleiben azonban a nyílt vízi mérésektől eltérő értékek lehetnek – közölte a szakember.

A helyzet gyors javulása viszont nem jelenti azt, hogy nem kell kideríteni mielőbb az augusztus végi rendkívüli algainvázió okát – hangsúlyozta a kutató. A BLI-nek egyébként 1965 óta vannak adatai a Balatonról, amelyekből jól látszik, hogy 2019 előtt utoljára 1994-ben volt kifogásolható mértékű algásodás a tó nyílt vizében.

A víz minősége nem romlott

A Somogy Megyei Kormányhivatal közlése szerint a Balaton déli partján 59 természetes fürdőhely üzemelt ezen a nyáron, zömében június 7-től szeptember 1-ig. Az üzemeltetők havonta egy-egy mintát vettek, amely értékeit akkreditált laboratóriumok értékelték ki. A vizsgálatok alapján valamennyi strand vize fürdésre alkalmasnak bizonyult a szezonban, de szeptember első napjaiban sem tapasztaltak olyan értékeket, ami alapján a fürdőzés egészségügyi kockázatot jelentene. Mint írták, a fürdővizek állapota az ellenőrzések időpontjában nem utalt cianobaktérium burjánzásra, és az üzemeltetők sem jelentettek erre utaló jeleket a szezon során. A hőmérséklet csökkenése és a légmozgás pedig jelentősen csökkenti a burjánzás esélyeit, így a nyári szezon után még kevesebb az esély erre.

A Balaton Zala megyei területén 8 természetes fürdőhely üzemelt idén nyáron. A vízminőséget a strandok megnyitása előtt, illetve a szezon alatt 3-6 alkalommal vizsgálták. Ha a fürdővíz kékeszöld színű és zavaros volt, valamint habzott, akkor a cianobaktérium sejtszámát, a klorofillt és a toxinokat is vizsgálták. A Zala Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a szezon során egy alkalommal jeleztek fürdővíz-elszíneződést. Ekkor az illetékes hatóság valamennyi engedélyezett strandon elvégeztette a szükséges vizsgálatokat, az eredmények azonban nem haladták meg a jogszabályban meghatározott szintet.

Forrás: hazipatika.com   Fotó: Varga György/mti