Így újulhat meg a Tihany és Szántód közötti kompútvonal teljesen

Az új kompflotta mellett a révállomások is modern külsővel születhetnek újjá.

Az elkövetkezendő években a balatoni hajózás jelentős változáson esik át, hiszen megújul a révútvonal Tihany és Szántód között. Az első fecske már megérkezett: az új kompok egyike 2023 szeptemberében megtette bemutatkozó útját. Ezzel párhuzamosan a fogadóépületek és az infrastruktúra is megújul, lépést tartva a kor követelményeivel és a megnövekedett forgalom igényeivel. A következőkben a Viador Átrium Group mutat egy lehetőséget az átalakulásra – írja az epiteszforum.hu.

A területet bejárva és a meglévő használatot feltérképezve az az előzetes koncepció alakult ki, hogy nem szükséges a meglévő épületállományt tovább duzzasztani, viszont nélkülözhetetlen a meglévőre rakódott sallangok letisztítása. Az itteni építményeknek a két part kapcsolatát ugyanúgy kell szolgálnia, mint megteremteni a tihanyi és szántódi területek önálló működését – taglalja a szakmai portál.

A tihanyi oldal lényegesen gazdagabb – a szűken vett révkikötő területén is, de a Tihany-félsziget adottságait tekintve feltétlenül. Tágabb kontextusban gondolkodva, a két révkikötő – Dianóczky János által tervezett – váróépületei a Balaton körül megtalálható, 1960-as években épült modernista létesítmények körébe illeszkednek, amelyek kedvezőtlen körülmények között épültek, mégis szép hagyományokat teremtettek. A környéken felújított hasonló épületek általános sikere mutatja, hogy ebben mindenképpen érdemes és szükséges is gondolkodni. A legutóbbi fejlesztések az öregkikötőnél és a Tihany kapuja beruházás már ezt követik, és erre mutatnak példát. Ugyanide tartozik a badacsonyi Hableány és a Poharazó, vagy az éttetem sikeres felújítása is. Viszont a meglévő tihanyi régi szolgálati épület telepítése mára előnytelenné vált. Elhelyezkedésével leszűkíti a forgalmi lehetőségeket, az emeleti rész már nem szükséges a kilátáshoz, és formájában is kevésbé előnyös példa a tihanyi bazaltépületekre, amelyekből egyébként rendkívül sok van a félszigeten.

Mivel a tervezési terület rendeltetése elsősorban forgalmi jellegű, és lényegében az utazóközönség igényeit kell kiszolgálnia, a felhasználói élményt ez alapján tervezik meghatározni: a kompok számának növelésével, technológiai fejlesztésekkel (automata jegyvásárlás) jelentősen csökkenthető a várakozási idő. Ez viszont azt is jelenti, hogy bár arányosan nő a felhasználók száma, csökken az egyénileg itt tartózkodás ideje. Ebből kirajzolódik, mely kiegészítő elsődleges és másodlagos szolgáltatásokra érdemes fókuszálni, amelyek az áthaladás és várakozás momentumát felértékelik (alapszolgáltatásnak az átkelést tekintve).

Az új kompok érkezésével lerövidül a két part közötti átjutás ideje, ugyanakkor az idő jelentős részét továbbra is a várakozás teszi ki, amely gépjárművel csúcsidőszakban 40-60 percre tehető. Ennek a jelentős időnek a minősége rendkívül fontos, és mindebben a napsugárzás erőssége a legmeghatározóbb, amit árnyékolással szükséges kezelni. Az elmúlt években rendkívül megnőtt az elektro- és mikromobilitás mértéke, ez jól érzékelhető a Balaton környékén is. A jelenséggel párhuzamosan a kompozás is egyre népszerűbbé válik, azonban az élményt nagymértékben rontja, ha a sugárzó hő ellen folyamatosan védekezni kell. Önmagában nem válasz, ha az utasok külön várakozhatnak, mivel a napon felforrósodott autóba kellemetlen visszaülni.

Nem szorul fejlesztésre a vízi átkelés élménye. A látvány a partról és a vízről egyaránt, illetve a természeti környezet a közlekedési tengely mindkét oldalán kivételes. 

A jegyvásárlás, beléptetőrendszer és tájékoztatás/forgalomirányítás (Wayfinding) eszközeinek fejlesztése és integrálása teszi lehetővé, hogy az átkelés egyszerű legyen és kellemetlenségektől mentes, illetve hogy a különböző felhasználói csoportok egyértelműen elkülönülhessenek. Mivel a felhasználók túlnyomó többsége átmenő forgalomban vesz részt, azaz a lehető legrövidebb időt tölti a helyszínen, azok az elsődleges kiegészítő szolgáltatások érdeklik, amelyek kötelezőek, és segítik az átkelés dinamizmusát. Az információtechnológiai rendszerek mellett ilyenek a legegyszerűbb szolgáltatások: mosdók, járműtárolás és klimatizálás. Véleményünk szerint ezekkel szükséges formálni a fejlesztést.

A másodlagos kiegészítő szolgáltatások főleg kereskedelmi funkciók, amelyeket önmagukban a BAHART nem képes ellátni. Ez területbérbeadással jár, és külső szolgáltatókra támaszkodik.

Az épített környezet önmagában csak az egyik összetevője a felhasználói élménynek, és bevallottan nem is az elsődleges, mivel háttérbe szorul a szolgáltatások mögött, de ha fókuszáltan, attrakcióként alakítható ki, akkor átbillentheti az élményt a jó és a nagyon jó között. Fontos alapvetés a Dianóczky-féle épületek rehabilitációja mindkét parton. Szántódon vissza kell állítani a csatlakozó „dobozépület” eredeti lapostetős formáját, és a későbbi bővítéseket meg kell szüntetni. A tihanyi rév bisztró épületére rá- és köréépített bővítményeket teljesen meg kell szüntetni, még akkor is, ha a régi várót nem lehet erre a rendeltetésére visszaforgatni – összegezte a teendőket a weboldalon a Viador Átrium Group .

A teljes, részletesebb cikk itt olvasható.