Itt vannak a Balaton fejlesztési tervei 2030-ig

A térség jövőbeli fejlesztési elveit 2030-ig meghatározó Balaton Kiemelt Térség Hosszútávú Fejlesztési Koncepcióját társadalmi konzultációra bocsátották. A fejlesztési program részleteit és konkrétumait a hellovidek.hu foglalta össze.

Számos fejlesztés várható a következő években a magyar tengernél. Ezek részleteit és kereteit a Balaton Kiemelt Térség Hosszútávú Fejlesztési Koncepció rögzíti, amelynek módosított és aktualizált változatát február végén fogadta el és bocsátotta társadalmi egyeztetésre a Balaton Fejlesztési Tanács. Elkészítésénél elsődlegesen a Balaton térségének sajátos természet-földrajzi, illetve gazdasági helyzetéből következő célok, illetve kapcsolódó eszközök integrálását vették figyelembe a szakemberek, amelyben a Balaton térségben található megyék fejlesztési koncepciói is iránymutatást adtak. Ugyanakkor a Balaton Kiemelt Térségbe jutó fejlesztési célú támogatások eddig soha nem látott volumenben öltenek testet manapság, miközben a szakemberek a jövőben az új környezeti, társadalmi és piaci kihívásokra új, kissé módosított célokat és újszerű jogi szabályozókat és finanszírozási eszközöket szeretnének találni.

“Az elmúlt évtizedben megváltoztak a gazdasági körülmények a Balaton térségében. Belföldön növekedésnek indultak a jövedelmek, a munkanélküliség szinte megszűnt, a munkaerőpiacot inkább a munkaerő-hiány határozza meg, jelentősen növekedtek az ingatlanárak, ezzel párhuzamosan az ilyen célú befektetési aktivitás rendkívüli módon megerősödött. Emellett a hazai fejlesztéspolitikában az uniós források mellett egyre nagyobb szerep jut a nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatásoknak is. Ugyanakkor a térségi népességszám továbbra is csökken és a klímaváltozás is újfajta kihívások elé állítja az ökológiai értékek által meghatározott régiót”

– válaszolta a HelloVidék kérdésérea Balaton Fejlesztési Tanács.

Ez a megváltozott jogszabályi és társadalmi-gazdasági környezet igényelte azt, hogy a korábbi koncepció értékeit figyelembe véve, új megközelítéssel és tartalommal aktualizálják a 2014-ben megfogalmazott Balaton Kiemelt Térség Hosszútávú Fejlesztési Koncepciót.

A célrendszerben az alábbi újszerűségek, vagy jelentősebb hangsúlyok jelentek meg:

a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás ökológiai, társadalmi, infrastrukturális és vízügyi feltételeinek megteremtése;
a térség népességmegtartó-képességének növelése érdekében komplex és összehangolt helyi gazdasági programok megvalósítása, a helyi „körforgásos gazdaság” feltételeinek kialakítása, a „helyi piacok” térségi szemlélettel történő működtetése, többdimenziós gazdaságszerkezet létrehozása;
a térség népességmegtartó-képességének növelése érdekében a humán szolgáltatások, a helyi közösségek, a térségi identitás fejlesztése, az életminőség javítása;
az intenzív nyári turisztikai szezon ellensúlyozására a térségi tudás-gazdaság fejlesztése a térségbeli és környező tudásbázisokkal (egyetemekkel, kutatóintézetekkel) való együttműködéssel;
a turisztikai fejlesztések kapcsán azoknak a szolgáltatásoknak a hangsúlyozott fejlesztése, amelyek az egészség-tudatossághoz, a természet-közeliséghez, a mozgáshoz kapcsolódnak és lehetőség szerint a frekventált nyári időszakon túl, akár az év túlnyomó részében is megfelelő kínálatot nyújtanak;
az egészség-ipar és a „silver economy” fejlesztése, az ehhez kapcsolódó fejlesztési finanszírozási eszközök kiépítése és működtetése;
a Balaton kiemelt turisztikai térségi szerepének erősítése érdekében a szolgáltatások és rendezvények szervezésének és szabályozásának koordinációja, a helyi lakosság és a turisták együttéléséből adódó konfliktusok kezelésének egységes szemléletű megoldása és szabályozása;
a térség meghatározó tevékenységi köreit (pl. turizmus (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás), közlekedés, környezetvédelem, helyi termék előállítás, értékesítés) befolyásoló szervezetrendszerre vonatkozó markánsabb megújítási szándék és a változó keresleti igényekre való rugalmas reagálási képesség javítása;
a „Balaton Márka” bevezetése és a Balaton név használatának egységes elvek szerinti szabályozása;
nulla emissziós régió felé történő elmozdulás, melynek fő letéteményesei az épületek fűtés és hűtés célú energia takarékossága, illetve megújuló energiaforrások alkalmazása, valamint a multimodális megközelítési módok infrastrukturális feltételeinek kiépítése (pl. hajózási és kerékpáros közlekedés ösztönzéséhez) és az elektromos közlekedés elterjesztése;
a Balaton térség területén a táj különleges jellegének megóvása érdekében egységes elvek mellett kidolgozott „arculati kézikönyv” elfogadása (ami hozzájárul az üdülőkörzetben meghatározott tájgazdálkodási célokkal összhangban álló építményeknek a környezetbe illő, vonzó megjelenésű kialakításához) és a helyi értékvédelem egységes elvek szerinti szabályozása, valamint az ingatlannal rendelkezők és a helyi lakosok motiválása kedvezmények, mentességek biztosításával;
a fenntartható területhasználat és területrendezés kialakítása érdekében a parti sétányok kialakításának és a parthasználatnak az egységes elvek szerinti kijelölése és szabályozása, valamint a fizetős és szabad strandok egységes elvek szerinti kialakítása és működtetése, továbbá a közterület-használat egységes elvek szerinti szabályozása, különös tekintettel a kulturális és sport rendezvények megtartására, figyelemmel a környezetterhelési szempontokra;
a térségi megközelíthetőség javítása egy térségi közlekedési szövetség létrehozatalával, valamint ennek érdekében új szabályozó eszközök bevezetése, kezdve az „igényvezérelt közösségi közlekedés” alkalmazásától, a települések határában és a közösségi közlekedéssel elérhető pontokon a P + R építési program megvalósításán át a helyi közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztésével;
az oktatás, készségfejlesztés minőségének javítása a népességmegtartó képesség megerősítésére, és a hátrányos helyzetű lakosság integrációjának elősegítésére;
intézményrendszeri fejlesztések az alulról jövő és térségi érdekű fejlesztési kezdeményezések koordinálására, a térségi érdekképviselet megerősítése.

A Balaton jövőképével kapcsolatban a szakemberek egy mottót is megfogalmaztak: „Balaton, a természetesség és a magas életminőség egységes közép-európai mintarégiója!” Ennek alapján építik a jövőbeli fejlesztéseket négy alappillérre; ezek a természetesség, megújuló képesség, egészség és fenntarthatóság. Nem véletlen, hiszen a térség, mint Magyarország és Közép-Európa viszonylatában a legtermészetesebb régió, országosan kiemelkedő példája a környezet és a társadalom egységének, a harmonikusan fejlődő és fenntartható társadalmi fejlődés megteremtésének, ráadásul európai szinten modellértékű, egységes fenntartható területi gazdasági rendszert alkot, önálló fejlesztési egységként kezelt és önálló forrásokkal és területi irányítással rendelkezik.

Fotó: hotelfured.hu