Megsínyli Hévíz az oroszok hiányát?

Megsínyli Hévíz az oroszok hiányát?

Hévíz jelentősen függ a turisztikai szektortól, így a Covid vége felé közeledve, bizakodóan tekintettek a szezon elé, egészen míg az orosz-ukrán háború ki nem robbant. A fürdőjéről elhíresült városka legjobban fogyasztó vendégei ugyanis az oroszok, bármilyen meglepő is ez a laikusok számára – írja a telex.hu.

Tavasz elejére szinte csak azok maradtak, akik életvitelszerűen itt élnek. Velük és a helyiekkel beszélgetett a telex.hu újságírója arról, hogyan viseli egy szinte kizárólag a turizmusból élő kisváros, ha a vendégkörében ismét egy jelentős lyuk keletkezik.

Színes szalagok lengedeznek a rügyező barackfán a tavaszi szélben. Alatta három ember ül, két nő és egy férfi, ketten nyugdíjasok, egyikük pár évvel a nyugdíj előtt áll. Ketten belaruszok, egyikük kárpátaljai; mindannyian a fa mögötti ház lakói. A fára a koronavírus-járvány kezdetén kezdtek színes szalagokat fűzni, „hogy kicsit feldobják a karantént”, azóta minden látogatójukat megkérik, hogy kössön fel egy újabb szalagot, és kívánjon valamit titokban.

„Eddig mindig teljesült” – mondja kedves, biztató arckifejezéssel Ljubov, a házaspár női tagja. „Csak tényleg ne árulják el senkinek, mit kívántak” – hívja fel a figyelmet a legfontosabb részletre. Látogatásunk célja a kertjükben ugyanaz, mint Hévíz különböző pontjain, ahol felbukkanunk: hogy megtudjuk, hogyan hatott a munkájukra és életükre a két Covid-év után az orosz–ukrán háború.

A társasházban magyarok, oroszok, németek, észtek, ukránok, belaruszok laknak – fürdővárosi multikulti kicsiben. A színes barackfa akár a népek békés együttélésének szimbóluma is lehetne.
„Mi mindannyian békét akarunk” – jelenti ki Alekszej, Ljubov férje. Hiába élnek Hévízen, az ő életüket sem hagyják érintetlenül a több száz kilométerre zajló események: a Minszkben élő unokákat, a családot és a barátokat nem tudják meglátogatni. Mindketten nyugdíjasok, korábban a turizmusban dolgoztak, bő másfél évtizeden át hozták a vendégeket Hévízre. Ljubov egy gazdagon illusztrált kiadványt is írt a magyar fürdővárosról.

A házaspár itt szándékozik eltölteni a nyugdíjaséveit, és mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy Alekszej 600 darabos hard rock bakelitgyűjteménye is itt talált otthonra.

Február 24. óta csak a foglalásokat törlik

Nyugdíjasként az ő megélhetésüket nem befolyásolja az elmaradó orosz turizmus, szomszédjukat, Zitáét sokkal inkább. Zita 62 éves özvegyasszony, Munkácsról származik. A korából tíz évet simán letagadhatna, fiatalos és aktív. Amikor az anyanyelvéről faggatják azt válaszolja, hogy legalább három nyelven nőtt fel, most öt nyelven beszél anyanyelvi szinten, és egy szálloda saleseseként dolgozik, „több ország felé csinálok piacokat” – mondja. Miután február 24. óta az orosz ajkú országokból rengeteg lemondás érkezik, a foglalások-lemondások is átkerültek hozzá.

2005-ben jött Magyarországra, a szülei már a ’90-es évek óta itt éltek. A húga pár kilométerrel odébb háziorvos, egyik gyereke Ausztriában, a másik az unokákkal együtt Kárpátalján él – és egyelőre nem is szeretne eljönni onnan. Zita természetesen aggódik miattuk, de ő és lánya is igyekeznek a megszokott életüket élni.

Mindhárman úgy látják, hogy a fürdővárosban, ahol egyébként az év minden szakában több tucat különféle nemzet is megfordul, továbbra is békésen élnek egymás mellett az eltérő származású emberek. A hévíziek is segítik a menekülteket, pár utcával odébb például nemrég fogadott be egyik szállására egy ukrán családot egy orosz hölgy, akit földre szállt angyalként jellemez idős magyar szomszédja.

A városban semennyire nem téma, ki honnan jött, sokkal inkább az, hogy mielőbb érjen véget a háború, ami a turizmusból élő fürdőváros szinte minden lakóját érinti.
„Végre kezdtünk kijönni a Covidból, elkezdhettünk dolgozni. Gyönyörűen elindultak a foglalások hotelekre, autókra, transzferekre, kirándulásokra; és puff, február 24. óta mást sem csinálunk, csak a foglalásokat töröljük. Amióta nincs légi folyosó, és a törökök 3-4-szeresére emelték az áraikat, török kerülővel sem érkeznek már Magyarországra oroszok” – fest borús képet egy autókölcsönző munkatársa.

 Fél év teljes leállás után lassan emelkedő számok, majd tömeges lemondások

Budapest után Hévízen regisztrálják a legtöbb vendégéjszakát Magyarországon. Ez magyarázhatja azt a véleményt, hogy a járvány időszaka alatt

„Budapest után Hévíz kapta a legnagyobb pofont”– mondta egymástól függetlenül, pár óra eltéréssel Papp Gábor, a város polgármestere és Pálffy Tamás turisztikai szakember. De miért pont Hévíz? Hiszen az oroszokon kívül ott a többi vendég is, a hazai gyógyulni vágyók, a szép számban érkező németek és más nemzetek. Ráadásul Hévíz több szempontból is kivételes turisztikai cél: a tó hőfoka és gyógyászati jellemzői miatt egész évben üzemel a fürdő.

Erre a kérdésre a számok adhatnak választ: Papp Gábor adatai szerint a Covid előtti utolsó évben, 2019-ben bő 1 200 000 vendégéjszakát regisztráltak a 4600 fős városban, ennek 60, időnként 70 százalékát külföldiek adták. Aztán a korlátozások miatt nagyjából fél évre teljesen leállt a turizmus (az iparűzési adó is ebből a szegmensből származik a településen). A kisváros tavaly júliusban, szűk másfél covidos év után éppen kezdte összeszedni magát, 2021 szeptemberére újra nagyobb volt a külföldi vendégéjszakák aránya a belföldieknél. Idén februárig reményteljesen alakultak a számok; az idei évet a pandémia előtti utolsó év 70 százalékos foglaltsági adataival indították a hotelek.

Aztán kitört az orosz–ukrán háború, és február 24. után sorra jöttek a lemondások: a két országból származó foglalások 95 százalékát törölni kellett.
„2014-ből már volt tapasztalatunk, akkor 35 százalékos visszaesést tapasztaltunk az orosz piacról” – mondja a polgármester. Akkor a város a cseh, a szlovák, a szlovén, a horvát és az osztrák piacot célozta meg intenzívebben, és most is vannak ilyen irányú tervek. Ám egyelőre még sok minden alakulóban van. A Wizz Air mindenesetre bejelentette, hogy a nyár elejétől újabb német városból teszi elérhetővé Hévízt.

De miért olyan fontosak itt az oroszok?

A ’90-es évek elejétől sok német ajkú ember vásárolt Hévízen és a környékén ingatlant, őket követték egy-két évtizeddel később az oroszok. A nagy orosz boom a 2010-et követő években jött, főleg 2014-ig, az első orosz–ukrán háborúig virágzott az orosz ingatlanvásárlás. A polgármestertől kapott információk szerint jelenleg nagyjából 300 ingatlan van orosz és ukrán tulajdonban, és ennek a felét lakják állandóan.

A Lotus hotel tulajdonosa orosz, a kicsi szállásokon túl 8-10 szobás panzióknak is vannak orosz vagy orosz ajkú tulajdonosaik. A tartósan itt élők főleg a 30–60-as korosztályból kerülnek ki, a gyerekeik már óvodába is ide jártak. A megkérdezettek mindegyike megemlíti, hogy a gyerekének van legalább egy orosz származású osztálytársa.

Ami pedig a turistákat illeti: az oroszok a németekhez hasonlóan visszajáró vendégek, szeretik itt tölteni a pravoszláv karácsonyt, tavasszal és ősszel is van egy-egy időszak, amikor extra sokan érkeznek Hévízre gyógykúrákért.

A külföldi vendégek között évek óta az élen végeznek a német és az orosz ajkú vendégek, így a hiányukat azonnal megérzi a város.

Ha csak a kereskedelmi szálláshelyeken – ilyen a szálloda, a panzió, a kemping – eltöltött vendégéjszakákat nézzük, 2019-ben 17-17 százalékot tettek ki a német és az orosz vendégéjszakák, tudtuk meg a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójától, Pálffy Tamástól. Hogy ez milyen nagy arány, jól mutatja, hogy a harmadik helyen álló osztrákok csak 8 százalékkal vannak jelen. Persze hazai vendégek is akadnak szép számmal: a belföldi vendégéjszakák aránya az összes vendégéjszakának kb. 40 százalékát teszi ki.

Jó vendég az orosz

Városszerte jó vendégnek tartják az oroszokat. Még ha a megszokottól némileg eltérő fogyasztási szokásokat hoztak is magukkal, a szolgáltató szektor szereplőivel folytatott beszélgetéseinkből az derül ki, hogy az évek alatt idomultak hozzájuk a helyiek. Mivel leginkább az orosz (és orosz ajkú) felső középosztály érkezik a fürdővárosba, és hosszan, akár két hetet is maradnak, szeretik a szolgáltatásokból a szállásokon és az éttermekben is a magasabb árfekvést igénybe venni. Egy idő után már a hévíziek bevételében is megmutatkozott az új vendégkör új szokásainak hatása. „Lehet, hogy este később érkeznek, mint, mondjuk, a németek, de presztízskérdés náluk, hogy tele legyen az asztal” – mondja a jelenségről Szatmári Zsolt, a Korona panzió és étterem tulajdonosa. Ha egy orosz vendég betér hozzájuk, jellemző, hogy a főétel mellé levest, salátát és desszertet is kér.


A teljes cikket itt olvashatják.

Forrás: Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Kapcsolódó

Végtelen esőre számíthatunk a hétvégén egy kis széllel és hóval

Pénteken egy mediterrán ciklon előoldalán melegedés érkezik élénk, erős déli-délkeleti széllel, sokfelé kia
Elolvasom

Veszprémi cukrászda lett aranyérmes Luxemburgban

Díszítőcukrászat kategóriában nem akadt legyőzője a veszprémi cukrászda alkotásának a Luxemburgban tartott
Elolvasom

Brutális benzinár-emelkedést hozott a kormány Mikulása tegnap éjjel – mostantól ennyibe kerül az üzemanyag

A gépjármű tulajdonosok és fenntartók nem fogadták kitörő örömmel a kormány tegnap esti sajtótájékoztatóját
Elolvasom