Mi az a KHR, és milyen adatok szerepelnek benne?

A Központi Hitelinformációs Rendszer (röviden: KHR) gyakorlatilag a korábbi BAR lista utódja. Ezen a listán lehet negatív előjellel is szerepelni, azonban érdemes tudni, hogy nem csak így kerülhetünk fel rá. A KHR-ben szereplő adatok nem ellenünk irányulnak. Hogy miért? Nézzük meg!

Hogy működik a KHR?

A KHR működését törvény szabályozza, ahogy a benne szereplő adatokat is. A bankok számára nyújt segítséget adós és hitel kapcsán. Érdemes tudni róla és a működéséről, mert több szempontból is fontos, hogy létezik ez a rendszer.

Ha valaki kölcsönt vesz fel, akkor a bankok azonnal továbbítják a rendszerbe a szükséges adatokat, ahol tárolják azokat. Minden adóst tartalmaz a KHR rendszer, akinek még meglévő, élő tartozása van.

A KHR tulajdonképpen egy olyan adatbázis, amiben hitelszerződéshez kapcsolódó adatok vannak. Méghozzá azoké, melyeket a hazai pénzintézetekkel magánszemélyek kötöttek.

A célja az, hogy hitelfelvételkor a bankok kapjanak egy hiteles információt arról, hogy mennyire van eladósodva a kölcsön igénylője. Ez biztosítja azt, hogy a hitelintézetek meg tudjanak felelni a törvényi előírásoknak a bírálat során. Illetve a bankok számára is előnyös, mert csökkenti a hitelezési kockázatot.

Az adatbázisban szereplő adatokat folyamatosan kötelesek frissíteni a pénzintézetek. Így minden lekéréssel megkaphatják az ügyfél hiteleinek aktuálisan fennálló tőketartozását és törlesztőrészletét.

Milyen adatokat tárolnak a KHR-ben?

Számos információt kell továbbítaniuk a pénzintézeteknek. Vannak magáról a hitelszerződésről és a tartozásokról, mulasztásokról is adatok, valamint azok a személyes adatok sem hiányozhatnak, melyek alapján beazonosítható, hogy ki vette fel a kölcsönt.

Az elsődleges információk a következők:

• A szerződés kezdő és végdátuma
• A hitel típusa, összege, devizaneme
• A szerződés megszűnésének dátuma, ha már megszűnt
• A fennálló tőketartozás összege, devizaneme
• A törlesztés módja, gyakorisága és összege
• Az esetleges előtörlesztésekkel kapcsolatos és egyéb információk, mint pl. az, hogy a megszűnés után vagyunk-e, mert akkor még 5 évig tárolhatóak az adatok a KHR-ben

Ezek mellett vannak még benne a személyes adatok és az esetleges tartozásról szóló információk.

Hogy kerülhetünk ki a KHR adatbázisból mulasztás esetén?

Ha elmaradásba kerülünk a törlesztéssel, akkor egyértelmű negatív státuszt kap a kölcsönünk a rendszerben. A legegyszerűbb módja annak, hogy a csúszást megszüntessük, hogy kifizetjük. De az is megoldást jelenthet, ha szerződést módosítunk, bevonunk újabb fedezetet a hitelbe, másik kölcsönnel kiváltjuk a tartozásban lévőt, vagy ha veszteségleírttá válik.

Ha ez megtörténik, akkor passzív negatív státuszra vált, és még 5 évig ebben a formában benne marad az adatbázisban. Ez azzal jár, hogy ezidő alatt nagyon korlátozottan juthat az ügyfél újabb hitelhez.

Az aktív negatív státusszal egyetlen pénzintézet sem fog nekünk hitelezni. Passzív esetén viszont van olyan hazai bank, amelynél kis összegű személyi kölcsön ilyenkor is elérhető.