Nemzetközi kutatás tárgya lett a Balaton

Az amerikai Stanford Egyetem kutatói 71 tavat vettek górcső alá a világ minden tájáról, hogy az egyre gyakoribbá váló algavirágzás hatásait tanulmányozzák.

A Balatonon 2019. nyár végén kialakult extrém algavirágzás a NASA Earth Observatory oldalán 2020. június 11-én a nap képeként is megjelent. Világszerte terjedő jelenségről van szó, a Stanford Egyetem környezetkutatója, Jeff Ho és kollégái 6 kontinens 33 országának 71 taváról készült nyári műholdfelvételeket elemzett. Azokra, a különböző helyi körülmények közt létező állóvizekre koncentráltak, amelyek területe meghaladta a 100 négyzetkilométert. A tavak közt különbség volt a földrajzi elhelyezkedésben, ennek fizikai velejáróiban, és abban is, hogy mennyire van rájuk hatással az emberi jelenlét. 28 év alatt készült 32 ezer felvételt elemeztek, s számítógép segítségével összehasonlításokat végeztek rajtuk. Megkeresték azokat az infravörös-közeli jeleket, amelyeket a fitoplankton révén tömegesen jelen lévő klorofill mutat (ez igen hasonló a szárazföldi növényzet jeleihez), és kiválogatták a felvételek közül az ebben a hullámhosszban igen erőseket, vagyis az intenzívebb algavirágzásokat. Az összehasonlító vizsgálatok alapján az elmúlt 28 év alatt a egyes tavaknál javult, másoknál romlott a helyzet, olyan is volt, ahol eleinte javult s később romlott, néhány tónál pedig nem lehetett trendszerű változást kimutatni.

A kutatási időszak alatt a 71 tó közt 48 esetében romlott a helyzet, és a romlás fokozódott is. „Csak az USA-ban évi 4 milliárd dollár veszteséget jelent az édesvizekben kialakuló algavirágzás” – magyarázta Ho. Sok esetben az algák toxikus anyagokat termelnek, s ez kihat a vízi élővilágra, a mezőgazdaságra, vagy épp az ivóvíz-ellátásra.

Az algavirágzások egyik fő oka a tavakban felhalmozódott tápanyag, általában a tavakba befolyó víz mossa be a műtrágyát.

A megvizsgált 71 tó közt mindössze 6 volt, amelyben végig javuló tendenciát tapasztaltak, s ezek közt a mi Balatonunk is ott van!  Közép-Európa legnagyobb tava, és közkedvelt turistacélpontja jelentős gazdasági bevételforrás, ezért különös figyelmet fordítottak vizének védelmére, a befolyó tápanyagok visszatartására. Az e téren tett erőfeszítések magyarázzák azt, hogy ma már jóval ritkábbak az algavirágzások a tavon, mint pár évtizede.
A Balatonról készült felvétel 2019. augusztus 31-én született.

A kutatók úgy vélik, hogy azok a tavak, amelyekben javult az algahelyzet, kisebb mértékben melegedtek fel, mint a romló helyzetű tavak, így feltehetően a hőmérsékletnek is jelentős szerepe van e tendenciában. Negatív példának a tibeti Siling-tó (más néven Sèlin Cuò) esetét hozták fel a kutatók, amelyben egyre gyakoribbá és kiterjedtebbé vált az algavirágzás, valószínűleg azért, mert a tó környezetében rengeteg a legelő juh, jak és egyéb jószág. Ezúttal nem műtrágyázás, hanem a legeltetett állatok trágyája révén kerül többlet tápanyag a tóba. Ez különösen sajnálatos, mivel a tó a Ramsari Egyezmény védelme alá tartozik, jelentős pihenőhely a madarak vándorlása során.