Valóban I. András csontjai lehetnek a tihanyi királykriptában

Valóban I. András csontjai lehetnek a tihanyi királykriptában

I. András király és közelebbi családtagjainak csontjaiként azonosította a Bölcsészettudományi Kutatóközpont szénizotópos vizsgálata a maradványokat, melyeket a Tihanyi Bencés Apátság monostora rejtett. A tudományos kormeghatározás során bebizonyosodott, hogy a viszgált embertani anyag egy része biztosan a 11. századból származik – közölte Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus.

Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója felidézte, hogy a tényleges régészeti feltárás, a hitelesítő ásatás és a műemléki falkutatás 2021. április 30-án indult meg a Királykriptában. A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a tihanyi apátság Királykriptájában feltárt emberi csontmaradványokat.

A Szovák Kornél professzor vezetésével, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) finanszírozásával indított projektben többek között az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum és a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai vettek részt. Balogh Balázs beszámolt arról is, hogy a BTK koordinálásával megkezdett vizsgálatok folytatódhatnak, mivel az ELKH további pénzügyi támogatásáról biztosította a projektet.

Mihályi Jeromos atya, a Tihanyi Bencés Apátság perjele köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy I. Andrást 1060-ban temették el a tihanyi monostorban, és azóta a bencés közösség feladata, hogy őrzője legyen a királysírnak és hogy imádkozzanak a király és családja lelki üdvéért.
Megemlékezett arról, hogy 2019-ben kezdődött el az apátság komplex felújítása, ekkor fogalmazódott meg az altemplom megújítása. Ennek egyik első mozzanata volt a régészeti feltárás.

Szovák Kornél, a projekt vezetője összefoglalójában elmondta: eredeti célkitűzésük az volt, hogy a számos alkalommal bolygatott területet régészeti tekintetben hitelesítsék, illetve dokumentálják. Mint hozzátette: középkori dokumentumok igazolják, hogy I. Andrást, illetve fiát egyaránt a tihanyi bencés monostorban temették el. “Azt reméltük, hogy a dokumentumok és a régészeti ismeretek összhangban állnak majd egymással” – magyarázta, kiemelve: nagy a valószínűsége annak, hogy I. András király feleségét, Anasztáziát is Tihanyban temették el.

Takács Ágoston ásatásvezető régész felidézte, hogy a kripta területén utoljára 1953-ban folytak kiterjedt régészeti munkák, ezek dokumentációja alapján is várható volt, hogy érintetlen maradványok nem fognak előkerülni a helyszínen.
Beszámolt arról, hogy a május-június folyamán zajlott hitelesítő ásatások eredményeképpen tisztázódott, hogy a királykripta korai temetkezési fázisában négy sírt alakítottak ki. A legkorábbi, 11. századi fázis után a középkorban már nem temettek ide további személyeket.

Az újkorból, azon belül is a 18. század eleji bencés visszatelepülés idejéből vannak egyértelmű bizonyítékok újabb temetkezésekről.
A négy 11. századi sír közül három szabályos rendben, a három hajó azonos részén, míg a negyedik – mérete alapján feltehetően egy gyermek sírja – az északi hajó nyugati végén, a többi sírtól nem messze található.

A feltárás során az 1953-ban kialakított sírhely betonszarkofágjából három rossz állapotú faládát emeltek ki. Ezek a ládák a kripta korábbi átalakításai során előkerült, méltatlanul rossz körülmények között őrzött emberi maradványokat tartalmaztak.
Már az elsődleges antropológiai vizsgálat jelentős eltérést mutatott a 2., illetve az 1. és a 3. számú faláda tartalma között a csontok számát, állagát és megtartási állapotát illetően.

A 2. számú faládából előkerült rossz állapotú, hiányos és töredékes csontokból néhány felnőtt maradványaira lehetett következtetni. Nagy valószínűséggel szintén a 2. számú ládának a maradványai között lehettek azok a csontok, amelyeket már az 1890-es évek végén zajlott átalakítások előtt is külön tartottak nyilván.

A csontanyagon Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének tudományos főmunkatársa végzett antropológiai felmérést, majd ezt követően került sor a csontmaradványok szénatomos kormeghatározására.
A vizsgálatokat először a debreceni ATOMKI laboratóriumában végezték el, majd az itteni mérési eredmények alapján két másik laboratóriumban (Poznan és Mannheim) is megismételték azokat.

A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakát reprezentálja – közölte Mende Balázs Gusztáv.

A vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázist követően a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17-19. századi radiokarbon-adatokat mutatott.
Az okleves források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján elmondható, hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak – összegezte a vizsgálat eredményeit a kutató. Mint hozzátette, a vizsgálatok kiegészítéseként a 11. századra keltezett csontmaradványok genetikai vizsgálata jelenleg is folyamatban van a BTK Archeogenomikai Intézetében.



Forrás: MTI
Fotó: ppke.hu

Kapcsolódó

Panoráma a kaptárból: íme a boglári Atomium vagyis a Xantus János Gömbkilátó rövid története

Xantus János Gömbkilátó mára Balatonboglár egyik elsődleges látványosságává vált, sőt talán nem túlzás kij
Elolvasom

5+1 balatoni bringaútvonal hosszabb és rövidebb távokkal

Az időjárás már nyomaiban sem prezentálja a nyár utolsó sugarait, ám ez azok számára talán nem is akkora tr
Elolvasom

Ablaktisztítás közben zuhant ki egy siófoki nő az ablakon

A tragikus esemény során az áldozat életét vesztette. A mentőhelikopterrel érkező szakemberek sem tudták me
Elolvasom