1. Fekete István
Az elsősorban ifjúsági regényeiről ismert szerző talán leghíresebb munkája, a Tüskevár – annak folytatásával, a Téli Berekkel egyetemben – a Kis-Balaton ágas-bogas nádvilágába kalauzolja az olvasót. Lelki szemeink előtt feltárul a sajátos atmoszférájú térség titkos világa és mélyebb betekintést nyerhetünk a vidék vibráló élővilágába is.
2. Jancsó Miklós
Nemzetközileg is elismert rendezőnk idén töltötte volna a 100. életévét, melynek kapcsán mi is megemlékeztünk a világhírű filmesről, akinek három műve is a Kornyi-tónál játszódik a Káli-medence domborzatának ölelésében. A Szörnyek évadja, az Égi bárány és az Életünket és vérünket is egyaránt az emberi psziché és a hatalom törékeny viszonyáról mesélnek a semmivel sem összetéveszthető jancsói stílusban és dramaturgiával.
3. Kiss István
A Kossuth-díjas szobrászművész Páros akt vagy másik nevén, egyszerűen csak Emberpár című munkája 1960-as felállítása óta már a fonyódi móló szimbólumává nőtte ki magát. Az alumíniumból megformált kültéri szobor egy fiatal, meztelen párt ábrázol, akiknek tekintete a Badacsony felé réved, így némi Ádám és Éva asszociáció elkerülhetetlen.
4. Bujtor István
A legendás Ötvös Csöpi filmek első darabja, az 1980-ban forgatott Pogány Madonna volt, melyet egy évvel később mutattak be. A csavaros cselekmény egy balatoni főidény alatt kezd kibontakozni. Érdekesség, hogy az ikonikus akció-krimi-vígjáték Bujtor saját novellájából született és a színész a rendezői széken is osztozott Mészáros Gyulával.
5. KFT
Ki ne ismerné álmából felébresztve is a KFT Balatoni nyár című slágerét? Sokunk kedvenc nyári dalát az együttes billentyűse, Bornai Tibor szerezte, eredetileg instrumentálisan Hazel O’Connor, angol énekesnő számára 1985-ben. Bornai állítása szerint a szövegben szereplő lány valójában a felesége, a nádasban eltöltött légyott pedig csak költői túlzás.
+1. József Attila
A magyar költészet óriásának tragikus kötődése Balatonszárszóhoz talán nem szorul részletesebb bemutatásra. Jolán nővérénél eltöltött hosszabb rövidebb időszakok viszont szerencsére egy halhatatlan költeményt is nemzettek az utókor számára 1936 szeptemberében, melyből a település őszi arca köszön vissza.