Bakancslistás helyek a Balaton körül – Csepelyi templomrom

Valaha a veszprém megyei Nagyvázsonytól körülbelül 4 kilométerre, északkeletre állt egy Csepely nevű település, amely egy török támadás során semmisült meg. Egykori templomának fennmaradt falai viszont ma népszerű célpontot jelentenek a környéken, ha egy laza kirándulásról van szó.

Az első feljegyzések Csepely falváról 1086-ból, illetve 1135-ből származnak, amelyek szőlőtermesztő vidékként írják le a térséget. Egy 1233-as keltezésű dokumentum pedig vadászok, királyi pohárnokok és a bakonybéli apátság tulajdonába sorolja. Bár magáról a templomról nem maradtak fent írásos emlékek, a település papját, egy bizonyos Lukácsot említik iratok, amelyek a 14. században keletkeztek.

Csepely tulajdonlásáért egy perről is tudni lehet, 1370-re viszont már biztos, hogy több kisnemes birtokolta a területet és minden bizonnyal már kőházak is állhattak ekkorra. Később a Vezsenyi család kezére került, akiknek birtokával együtt Kinizsire szállt Mátyás király jóvoltából 1472-ben.

A falu szövevényes történetének végére gyakorlatilag egy 1600-ban itt megesett török ütközet tett pontot. A támadás túlélői a közeli Nagyvázsonyba menekültek és Csepely kiüresedett. A múlt század elején még nyomokban fellelhetőek voltak az egykori kőházak alapjai, sőt még egy kovácsoltvas buzogány is előkerült egy 1957-es ásatás során, ám mára már csak a román stílusú templom falai árválkodnak erre, melyeknek keletkezését a 12-13. századra becsülik a szakemberek.