Folyamatosan öregedik a népesség a Balaton térségében, ami folyamatos kérdést generál a helyi önkormányzatok számára, akik jelenleg ezt látják a terület egyik legnagyobb problémájának. A Balaton társadalmi folyamatai kerültek fókuszba a Balaton Fejlesztési Tanács online szakmai napján, ahol ezúttal az önkormányzatok szemszögéből ismerhettük meg a többek között a demográfia, népesedés, helyi társadalom, gazdaság négyes kérdéskörét. A HelloVidék most a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség 2022. évi önkormányzati adatfelvételének eredményeit vette górcső alá a statisztika és a valóság kapcsolata, a be- és kiköltözés anomáliái, valamint a lakásépítési kérdések és a kapcsolódó problémák tekintetében, a térségben monitorozott társadalmi jelenségek tükrében – írja a portál.
Kérdőíves felmérést végzett a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség a lakosok és az önkormányzatok között, ahol elsősorban a demográfia, népesedés és helyi társadalom kérdéskörére voltak kíváncsiak.
“A kiemelt üdülőkörzetben hosszú időtávban folyamatosan csökkenő tendenciában van a Balaton állandó lakónépessége. Jól látszik, hogy az elmúlt években megtorpant ez a körülbelül másfél évtizedes tendencia: a 2018-as stagnálás után kisebb növekedésnek indult állandó és lakónépesség. Előbbi azoknak az adatát mutatja, akik az adott településen bejelentett lakcímmel rendelkeznek, utóbbi egy „jelenlévő” népesség a Központi Statisztikai hivatal szerinti adatok alapján. Az úgynevezett vándorlási egyenleg is sokat változott az elmúlt években: 2015-től pozitív arányban mozdult az ideköltözések aránya, de az adatsoron az is jól látszik, hogy a 2020-as kiemelkedő érték nem véletlen, mert az akkor kezdődő Covid járvány miatt sokan költöztek le a Balatonra és bár ez a szám később csökkent, de így is növekedést mutat az előző évekhez képest. Az elmúlt időszakban egyfajta gyorsuló változást látunk, ami további vizsgálatokat igényel” – mondta Fekete Károly, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Társadalomkutató Csoportjának kutatásszervezője, területfejlesztő geográfus.
A statisztikai és jelenlévő népesség között azonban akadnak eltérések:
Pozitív eltérés (magasabb tényleges népességszám):
Negatív (alacsonyabb tényleges népességszám):
A települési vezetők körében végzett kérdőíves véleményvizsgálat során a szakemberek összesen 180 településen jártak, ahol 22 héten át térképezték fel az adathiányos térségi jelentéseket, utánkövették a korábbi adatokat, begyűjtötték az egyedi információkat, majd feltárták a fejlesztéspolitikai döntéselőkészítéseket és igényeket. Ahogy arra a felmérés rámutatott a településvezetők (polgármesterek, jegyzők, alpolgármesterek és hivatalvezetők) szerint az adott településeken az elöregedés a legfőbb népesedési probléma: a megkérdezettek mintegy 47,8 százaléka nevezte meg ugyanis ezt a vizsgálat során. Ugyanakkor 82,8 százalékuk szerint nincsenek népesedési problémák, 5 százalékuk viszont az elvándorlást nevezte meg.
“Jól látszik, hogy a kiemelt térségi népesség öregedési indexe folyamatosan emelkedik, a korösszetétel egy erőteljes öregedés irányába mutat. Ez a szám ráadásul az országos átlagnál is mintegy 1,6 százalékkal nagyobb. Mindez azonban folyamatos társadalmi és gazdasági kérdést generál az önkormányzatok számára. A negyven évre előretekintő számítások szerint a jelenlegi mintegy 263 ezres állandó lakosság jelentős része elöregedik 2062-re, és ha nem történik jelentős változás, akkor a modellek szerint egy aktív dolgozónak kell majd egy nem aktív dolgozót eltartani, ami hosszútávon nem fenntartható” – mutatott rá Fekete Károly.
A felmérés alapján az elmúlt egy évtizedben a következő településekre irányult leginkább a balatoni térségből kiköltözők mozgása: jelentős részük a fővárosba, sokan a szomszédos városba és szinte ugyanennyien költöztek külföldre. A válaszadó településvezetők körülbelül 80 százaléka tudott az elköltözőkről, amelyek hátterében a munkavállalás és munkalehetőségek állnak döntő okként, ám az ingatlanok ára is megjelent.
A leggyakrabban említett céltelepülések sorrendben:
Úgy tűnik, a beköltözések tekintetében is hasonló tendenciákat tapasztalhatunk a Balatonnál. A településvezetők 96 százaléka jelezte a kérdőívben a beköltözések tényét: sokan a fővárosból, mások Magyarország keleti részéről és Szegedről, megint mások külföldről (jellemzően Németországból) költöztek az elmúlt években a Balatonhoz. Ahogy arra Fekete Károly rámutatott, a települések mintegy egyharmadán okoz bizonyos mértékű konfliktusokat a beköltözés: a legnagyobb problémát az alkalmazkodás hiánya jelenti, valamint az elvárttól eltérő szolgáltatások és infrastruktúra – sok településen ugyanis nincs meg ugyanaz a megszokott szolgáltatás és infrastruktúra ellátottság, mint a fővárosban.
Vizsgáltuk a pályakezdő munkavállalók elhelyezkedési, valamint a fiatal felnőttel letelepedési lehetőségeit. A középfokú megkérdezettek jellemzően a járásközpontban vagy a szomszédos városban (leginkább Székesfehérváron, Veszprémben és Ajkán) találnak munkát, a helybeli munkavállalás csak a települések 30 százalékán jelenik meg. Felsőfokú végzettség esetén leginkább a fővárosi és a megyeszékhelyen történő munkavállalás a jellemző, miközben erőteljesebb a régióközpontok (leginkább Pécs, Győr, Székesfehérvár és Szombathely) szerepe, de magasabb a helyben történő munkavállalás aránya a középkorúakhoz képest.
Az adatközlők becslése szerint mintegy 8000 külföldi állampolgár állandó lakosa van jelenleg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek, ahol erős a Zala vármegyei és ennél enyhébb a parti felülreprezentáltság. A térségben összesen 27 ország állampolgárai vannak jelen, a legnagyobb számban németek, osztrákok és hollandok.