A Szűzanya tiszteletére szentelt késő barokk plébániatemplomot egy korábban itt működő királyi udvarház egykori sírkertjének területén emelték. A középkori udvarház alapfalainak romjai ma is láthatók a templom mellett. Állítólag I. András magyar király ezek között a falak között halt meg. Az imaház vallási funkciója mellett képzőművészeti szempontból is kimagasló relevanciával bír. Az 1780-ban készült, bámulatos részletességgel megmunkált Pietà-faplasztika köré rendeződő festmények Mária hét fájdalmát ábrázolják.


A plasztika még a Nemzeti Alaptantervbe is bekerült 2000-ben a zirciek nem kis büszkeségére. A képek pedig ifjabbik Josef Winterhalder alkotásai, aki Maulbertsch tanítványaként vált a korabeli barokk falfestészet mesterévé. Láthatjuk, hogy a helyiek által csak Kistemplomként emlegetett épület művészettörténeti szempontból is rendkívül értékes.


A templom építését 1740 és ’80 közé becslik a történészek, az építkezés több fázisban valósult meg. A kórust tartó oszlopok, valamint a szenteltvíztartók a fent említett királyi udvarház korábbi templomából valók, míg a padok és a szószék eredete az építkezés évszázadára datálható. A szószék feletti korona Mihály arkangyalt ábrázolja, amint trombitájával kihirdeti a végítéletet. Zirc temetője a 18. század végéig a templom körül volt.
Fotók: Braunfoto / Zirci Római Katolikus Plébánia / Facebook