A balatoni kajak-kenu dióhéjnyi története

A balatoni kajak-kenu dióhéjnyi története

Bár Magyarországon kifejezetten népszerűek az evezős vízisportok és gyakorlásukhoz a Balaton ideális terep, valamiért mégsem vált az irányzat mekkájává a legnagyobb tavunk. Viszonylag kevesen választják a kikapcsolódás vagy testmozgás ezen formáját a magyar tengeren, ami a feltételek adottsága miatt egykoron jóval ígéretesebben indult.

Széchenyi István említi először a kajakot, mint eszközt magyar nyelven egy 1818-as törökországi látogatásáról tett beszámolóban és szintén ő hozatja be kisvártatva, 1834-ben az első sportoláshoz készült evezős hajót. Három szűk évtized múltán alakul meg az első magyar evezős klub, amelyet kizárólag grófok és bárók alkotnak.



Az első magyar evezős verseny Balatonfüreden kerül kalap alá, amelyről így ír egy korabeli lap:

„A Balaton gyönyörű, gyengén fodrozott. A sétányon százával állott a közönség, a halmokon nagy tömegben gyűltek össze a falusiak. Az uszodában felállított széksorok megteltek, leginkább nőkkel. A célpont mellett horgonyzó gőzösön a legelőkelőbb társaság nézte a versenyt. A versenybírák a „Badacsony” vitorlás hajón foglaltak helyett. Taracklövések jelezték a verseny kezdetét, s Oláh zenekara a Rákóczi indulót húzta.”


A 20. század elejére a sportág már nagy népszerűségnek örvendett, de elsősorban a munkások között. Országszerte szerveződtek a vízitúrák és egy igazi aranykor kezdődött, amit a szocialista hatalomátvétel gyorsan derékba is tört.



A cserkészetet felszámolták, a csónakházakat elbitorolták és a versenysportolókon kívül szinte senkinek nem maradt lehetősége a kajak-kenu gyakorlására.



Ekkoriban érte a Balatont az edzések szempontjából az a kritika, hogy a változékony időjárás és a hullámok nehezítő körülmények az evezéshez, de ez tulajdonképpen bármelyik természetes vízről elmondható. A szocialista “versenyistálló” hozzáállás tulajdonképpen a mai napig is érezhető mivel néhány sportegyesület tagjain kívül meglehetősen szórványos a kajakok és kenuk előfordulása. Pedig a Balaton – és főleg annak sekélyebb déli partja – minden ízében alkalmas lenne rá, hogy tömegesen, akár vízitúrák alkalmával a fröccsöntött hajóorrok szántsák a vizét.



Képek: viharsarok.hu

Kapcsolódó

Vörös Riviéra címmel jelent meg kötet a Kádár-kor Balatonjáról

Rehák Géza történészt, a könyv szerzőjét a Telex interjúvolta meg a megjelenés kapcsán. - - Az ismert
Elolvasom

Lovas ökoturisztikai élményközpont épül Nagyvázsonyban

Lovas ökoturisztikai élményközpont épül Nagyvázsonyban a kormány és az Európai Unió 299,8 millió forintos
Elolvasom

Bakancslistás helyek a Balaton körül – Angyalos Boldogasszony kápolna, Káptalanfüred

Káptalanfüred gyakorlatilag Balatonalmádi egyik külvárosaként fogható fel. Neve a veszprémi Székeskáptalanr
Elolvasom