A hatvanas évek túlfűtött, balatoni építési lázának egyik kétségkívül látványos mellékterméke volt a széplaki Újságíró (vagy Interpress) Üdülő és annak elhíresült, kör alakú bárja. Noha mára sem az üdülő, sem a bár nem létezik (2014-ben teljesen elbontották), a mai napig kiirthatatlanul tartja magát a szóbeszéd, miszerint ezt a valóban látványos „Ufo” épületet az NSZK Star Trek, a legendás fekete-fehér „Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai” sorozat ihlette. De vajon tényleg így volt?
Elevenítsük fel a tényeket: az egyik nyugat-német televíziócsatorna 1966 elején, 25 millió márkás költséggel készítette el a szóban forgó hétrészes sorozatot, eredetileg Őrjárat a Kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai címmel. A fentiekben említett párhuzam pedig nem is volt olyan nagyon meredek, lévén a német bemutató 1966. szeptember 17-én volt, vagyis az Orion csupán néhány napot késett az eredeti, amerikai Star Trekhez képest.
A sorozat másfél évvel később, 1968. január 24-én, este 20.15-kor nálunk is landolt, és elsöprő sikert aratott. Az akkori kor színvonalán valóban „űrtechnikát” képviselő látványvilág a (Bútoripari Vállalat által készített) fotelekbe szegezte a magyarokat, akik ekkor még az egyetlen magyar TV csatorna „bűvöletében” éltek. De most térjünk vissza Balatonszéplakra és a legendánkhoz!
1963 novemberében a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) megkezdte a magyar Nemzetközi Újságíró Üdülő építését. Az ötlet, hogy egy a világ valamennyi újságírója számára kedvezményes nyaralást kínáló komplexumot építsenek, nem tőlük jött. Egy ilyen szálloda már előző évben tető alá került a bulgáriai Várnában, ám a második helyet így sem lehet elvitatni. A komplexumban egy kétemeletes szállodát terveztek 60, egyénként kétágyas szobával. Az épület lapos tetején napozó terasz létesült, zuhanyozókkal. A szálloda mellett 500 személyes étterem és hozzá tartozó konyha is épült, külön épületbe. A kivitelezés 1965 májusában fejeződött be, így azon a nyáron már vendégeket is fogadott az új hotel. Ebben az időszakban a kör alaprajzú bár még nem létezett, ám megépítését már tervezték, hiszen az eredet terveken ki volt hagyva számára a hely. Ha az ember átolvassa a Wikipediát, akkor feketén-fehéren leírják, hogy az Orion bár 1971-ben épült meg az Orion űrhajó mintájára. De mi az igazság?
A MÚOSZ kiadványa, a Magyar Sajtó 1968. július 1-én megjelent számában jelentett be, hogy A KGST-országok közgazdasági újságíróinak találkozóját augusztus 31. és szeptember 6. között rendezik meg. A helyszín a balatonszéplaki Nemzetközi Újságíró Üdülő frissen elkészült klubhelyisége. Néhány héttel később, 1968. augusztus 28-án az MTI által készített fotó járta be a magyar sajtót a már működő kör alaprajzú bárról. Ez cirka hároméves tévedés az említett szócikkben, ám kényelmesen alátámasztja az „Orion-elméletet”. A valós dátumok egybevetése azonban meg is cáfolja a szóbeszédet. A újságíró üdülő klubhelyisége avatása ugyanis a magyar filmbemutató után alig öt hónappal volt. Kizárt, hogy ennyi idő alatt megterveztek és kiviteleztek volna egy ilyen, ritka formájú épületet, különösen a szocializmusban megszokott munkatempó ismeretében. Az MTI a egyébként a fotó mellett egyébként úgy fogalmazott, hogy a szép épületet formája után a köznyelv Orion űrhajónak nevezte el, ami lássuk be jóval valószínűbbnek tűnik (az Orion láz csúcsán). Persze ennek ellenére találhatunk olyat, ami valóban ihletet adhatott a Balaton part UFO-jának terveihez.
Itt van például a döbbenetet kiváltó Budapest (később Kör) Szálló, melyet 1965-ben kezdtek el építeni, és végül 2 évvel később adtak át.
Ezzel az épülettel akkoriban szinte minden újság és építészeti- mérnöki szaklap többször is foglalkozott, hiszen Európa első ilyen épületének gondolták (Valójában 1934-ben, Olaszországban már épült két iker körszálloda, de a második hely itt is szép). Ráadásul egy cikkben a tervező, Szrogh György hosszan elemezte a kialakítás előnyeit. Ezek közül az első, hogy a szobák ebben az épületben pontosan ugyanakkorák lehettek. Emellett az épület közepére tett folyosó sokkal rövidebb lehet, mint egy négyzet vagy téglalap alakú tömbben, a körcikkben a belépők és fürdőszobák nem nagyobbak a kelleténél, ugyanakkor viszont a szoba legértékesebb, a fényre és kilátásra nyíló fala a legszélesebb, a legbelső körben, a belső magban pedig a legkevésbé értékes tér használható fel a lépcsők, felvonók, másodrendű kiszolgáló helyiségek számára, ami minden kör alaprajzú épületben önmagától kínálkozó lehetőség, csaknem szabály.
Tehát – mint minden esetben – a mendemondának most is van egy minimális valóságalapja. Az Orion Bár (később így is nevezték) valóban kapcsolatban van McLane parancsnok űrhajójával, hiszen az általa kiváltott láznak köszönhette becenevét. Azt azonban butaság kijelenteni, hogy Márton István Ybl díjas építész egy fantasztikus filmből merített volna ihletet, a sokadik csodálatos épületéhez…