A lépcsőt 1936-ban építették és nevét az ezt megelőző Rákóczi emlékév alkalmából kapta. 464 foka megmunkálatlan bazaltkockákból áll. Aki esetleg nem lenne olimpikon formában, annak kissé megterhelő lehet ez a durva hegymenet, ezért pihenőhelyek vannak kialakítva, amelyeket a kuruc éra olyan fontosabb szereplői után neveztek el, mint Mikes Kelemen, Zrínyi Ilona, Csáky Krisztina, Bercsényi Miklós vagy Lorántffy Zsuzsanna.
Árnyas, erdős útvonalunk mögül fel-felsejlik a magyar tenger pár pillanatig, amíg a növényzetet a környék vulkanikus múltjáról mesélő bazalttörmelék váltja. A hegy tetején a Czinka Panna-pihenő vár ránk egy kis esőházzal és tűzrakóhellyel.
A legendás lépcsősorról egy konkrét könyv is született méghozzá Tatay Sándor tollából. A Bujdosásunk története című regény ugyan egy fiktív történetet dolgoz fel két sorkatonaság elől menekülő barátról, de az oldalait átható atmoszféra a legapróbb részletéig valódi és pontos leírása a Badacsonynak és persze az adott kornak is. Ez nem is csoda hiszen a Kossuth-díjas író hosszú évekig dolgozott a lépcső alján álló Rodostó turistaház gondnokaként.
Kiemelt kép: kirandulastippek.hu