Az 1700-as évek második felében Battyánpuszta lakossága mindössze egy maréknyi családban merült ki. A terület tulajdonjoga ekkor szállt Festetics Györgyre a Jakabházy Sáller (egyes változatokban Száller vagy Szaller) Judittal kötött házassága hozományaként. A helyi révészház is az ara családnevét viselte. A család még a század végén urasági majort építtetett az újdonsült birtokon.
A majorság barokk magtára, az úgynevezett Granárium, a török időkben lerombolt balatonszentgyörgyi templom köveiből 1780-ban épült fel. Sváb Sándor gazdatisztnek Festetics Tasziló adta bérbe az ingatlant hosszú távra, aki 1891-ben a ma is látható, 58 méter hosszúságú, L-alakú, földszintes és tornyos kastéllyal bővíttette ki az épületek sorát, illetve egy ősfás parkot is telepíttetett annak udvarára.
A csupán tizennégy házból álló, összesen 121 lelket számláló település a 19. század derekára, végül a Balaton vízszabályozásának következtében néptelenedett el. Az uradalmat 1945-ben államosították és a Balatoni Nádgazdasági Vállalat vetette meg a lábát benne. Nádszövetet, valamint nádpadlót gyártottak itt építkezésekhez. A rendszerváltás után egy német vállalkozó vásárolta meg az ingatlant.
Fotók: Google Maps