A völgyet az alsódörgicsei romtemplom felől érdemes megközelíteni, itt parkolót is találnak a kocsival érkezők. A piros jelzésű útnak vágunk neki a templom magával ragadó falmaradványa mellett. Mielőtt a P betűvel jelzett ösvényen leereszkednénk a régi, elhagyatott temetőhöz még vethetünk egy pillantást az igencsak szemrevaló balatoni panorámára. Szürreális, a maga módján azonban mégis gyönyörű látvány, ahogy a XIX. századi sírköveket az erdő szép lassan beolvasztotta a birodalmába. Ezután szántók és levendulások mellett érünk egy kereszteződéshez, ahonnét balra a felsődörgicsei templomromhoz tehetünk kitérőt, a Kű-völgy felé viszont a sárga sáv jelzést kell követnünk.
Ismét tágas levendulamezők mellett haladunk mielőtt (az S jelű ösvényen) az erdő sűrűjébe vetnénk magunkat, ahonnét már a szóban forgó Kű-völgy mohás sziklamonstrumai tárulnak elénk. Jó időben a sziklamászók népszerű terepe az itt elhúzódó, kisebb barlangszerű nyílásokkal tarkított szikla.
A mészkőszurdokból egy köves út vezet ki a Dörgicsét és Vászolyt összekötő országút mellé, ahol egy kis pihenő is várja a fáradt kirándulókat. Az S+ ösvény a műút másik oldalán veszi kezdetét. Ezen illetve az első kereszteződésnél egy jelöletlen, jobbra tartó szekérúton juthatunk el a mezőre, ahol a kisdörgicsei templom romjai árválkodnak szerényen.
A népi emlékezet a templom építését a XII. századra teszi, pusztulását pedig a XVII.-re. Annyi bizonyos, hogy 1959-ben tárták fel és ekkor részleges helyreállító munkálatokat is végeztek rajta. A maradványoktól délnyugati irányba egy boltíves, barokk kőhíd található a XVIII. századból.
Kiemelt kép: kirandulastippek.hu