Bakancslistás helyek a Balaton körül – Mosóház, Kővágóörs

Kővágóörs külterületén, a településtől északnyugatra, a Burnót-patak mentén áll már a 18. század kezdete óta a permi vöröskőből épült mosóház, melyet egészen a második világháború végéig használtak a falu asszonyai. Az összeválogatott szennyest talicskákkal és kosarakban hordták ide és egy-egy ilyen “szeánsz” legalább három órát vett igénybe.

A házat úgy alakították ki, hogy aljában a víz átfolyhasson, amely fölött pallókon közlekedtek. A legnépszerűbb napok a mosásra a kedd és a szerda voltak, de mivel az akár hat óráig is elhúzódhatott ezt nem mindig lehetett egyszerű felosztani az asszonyok között. Vasárnap és az olyan ünnepnapokon, mint a nagypéntek vagy például a Luca nap tilos volt mosni. Emellett pedig úgy tartották, hogy nagyobb eséllyel csap valakibe a villám, amennyiben az illető pénteken frissen mosott ruhát ölt magára.

A ruhaneműt a pallókról a vízbe hajolva áztatták be, majd házi készítésű disznózsír szappannal dörzsölték be a koszosabb felületeket. A textíliákat erősen kifacsarták, majd egy népi mosófa segítségével, az úgynevezett mángorlóval “vasalták” őket simára. A kényesebb darabokat (pl.: ágyneműket, fehérneműket) otthon még ki is főzték, majd egy következő körben visszavitték kiöblíteni.

Az épület manapság a Kornyi-tavat megkerülő (és az Emberi komédia szoborcsoportot is érintő) Theodora tanösvény egyik látványosságaként funkcionál. Nem messze mosóháztól vágóhíd működött a múlt század közepéig, melynek asztalaiul állítólag két római korból származó kőlap szolgált.

Fotók: funiq.hu