Bakancslistás helyek a Balaton körül – Pór-Fajsz templomrom, Veszprémfajsz

A rovatunkban korábban már említett balácapusztai, római kori villagazdaság a Veszprémfajsz és Nemesvámos között húzódó út mentén terül el. A környék viszont úgy tűnik, hogy valósággal tobzódik a releváns történelmi emlékekben, ugyanis a Villa Romanától szinte szó szerint egy kőhajításra, egy facsoport között találjuk az egykori Árpád-kori település, Fajsz templomának romjait is.

A ma ismert Veszprémfajsztól észak-nyugati irányba helyezkedett el a középkori Fajsz falu (később Pór-Fajsz). A magukat nemesként aposztrofáló Fajsz család feltételezhetően II. András király felesége, Meráni Gertrudis kíséretét képezték, akiknek a királyné adományozta a település egy részét. Fajsz első dokumentált említése 1233-ra datálható és a templomot övező kőfal is ez idő tájt keletkezett. A falu átmenetileg lakatlanná vált a tatárjárás során 1242 februárjában, de két évvel később a pannonhalmi apátság szerzett földeket a területen és szép lassan újra benépesült.

A templom részletes feltárása Ritoók Ágnes régész, valamint Tóth Sándor művészettörténész vezetésével zajlott 1977-től 1980-ig, amelynek során némi fény derült az épület eredetére. Építése legalább három fázisból állt. Valószínűsíthető, hogy a 11-12. században egy korábbi kápolna már állt itt. A második körben, a 13. század elején épült a romantika jegyeit mutató félköríves, ikerablakos templomhajó és torony, valamint az azt körülvevő kőfal, a környéken pedig középkori emberi maradványok bukkantak elő a feltáráskor, melyeket valószínűleg sírrablók szórtak szét a templom későbbi fosztogatásai során.

A harmadik periódus tulajdonképpen a templom gótikus stílusban történő átépítését, illetve kibővítését jelentette valamikor a 15. század során. A falu a török háborúk során ismét elnéptelenedett, templomát és annak sírjait pedig feldúlták a következő évszázadok során és néhány misztikus kőfal kivételével a természet lassan visszahódította a térséget magának.

Fotók: turabazis.hu