Bakancslistás helyek a Balaton körül – Tátika-vár, Zalaszántó

Bakancslistás helyek a Balaton körül – Tátika-vár, Zalaszántó

A Keszthelyi-fennsík egyik bazalthegyén, 413 méteres magasságban fekszik a meglehetősen szövevényes történetű Tátika-vár Zalaszántó határában. A szakértők feltételezései alapján ez az ország legrégebbi magánvára, melynek romjai a község felől, túraútvonalon közelíthetőek meg.

Egy korábbi keletkezésű, úgynevezett Alsó-Tátika vára már a tatárjárás évei előtt épülhetett itt. Nevét valószínűleg első birtokosáról, egy bizonyos Tádenka vagy Tadeuka nevű egyénről kapta. Ezt a várat egy kisebb diplomáciai konfliktus következtében, Árpád-házi IV. Béla utasítására kobozták el eredeti tulajdonosaitól 1248-ban és jutott a veszprémi püspök kezére, aki nem volt maradéktalanul megelégedve az épület biztonságával, ezért emeltetett a Várhegy tetejére egy új kővárat, amelyet ma Tátika-várként ismerünk.

Fotó. Wikipedia

A püspök halálával annak rokonai örökölték meg, ezután pedig végeláthatatlan birtoklási hercehurca vette kezdetét. Tulajdonképpen királyi és nemesi családok adogatták a kilincset egymásnak, mígnem ismét az egyházmegyére szállt. A törökök lerohanták és elfoglalták, de az igazi csapást a császári sereg mérte rá később, 1713-ban, akik hadgyakorlatként robbantották fel.

Fotó. Wikipedia

A vár igencsak kalandos históriájának végére a 2000-es években megesett, részletes régészeti feltárása és helyreállítási munkálatai tettek végül pontot. Manapság szép panorámája miatt közkedvelt kirándulóhely.



Fotó: femina.hu

Kapcsolódó

Bakancslistás helyek a Balaton körül – Zichy-kastély, Soponya

A Zichy-család soponyai kastélya Zichy János kezdeményezésére épült az 1750-es években. Később jelentős áté
Elolvasom

Bakancslistás helyek a Balaton körül – Református Templom, Nagyvázsony

A 77-es főút mellett fekvő gyönyörű Nagyvázsony elsősorban a Kinizsi-vár kapcsán ismert. A honfoglalás óta
Elolvasom

Bakancslistás helyek a Balaton körül – Árpád-kori kerektemplom, Kallósd

A Zalaszentgróti járásban, a Zala folyó egyik mellékága mentén fekvő Kallósd népessége a száz főt sem éri e
Elolvasom