Díjat nyert a balatonszemesi Bagolyvári Promenád fasor

Online szavazáson 5091 szavazattal a mélykúti júdásfa nyerte idén az Év fája címet, a Hős fa címet a balatonszemesi Bagolyvári Promenád fasora, az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig a debreceni Déri téri kocsányos tölgy kapta – közölte csütörtökön az Ökotárs Alapítvány a honlapján.

Az alapítvány az Év fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet – olvasható a honlapon.

Az Ökotárs versenyén idén 38 jelölt indult, a szakmai zsűri választotta ki a 10 döntőst. Ezek közül a közönség július 1. és október 1. között online szavazással választotta ki kedvencét.

Ebben az évben a korábbiakhoz képest rekord mennyiségű, 20 464 szavazat érkezett, és különösen a dobogós helyeken álló fák támogatottsága változott folyamatosan a szavazás hetei alatt.

Az Év fája címmel kitüntetett mélykúti júdásfát – valószínűleg – a vajdasági Szabadkáról érkezett, Mélykúton szolgálatot teljesítő Ferences-rendi szerzetesek hozták magukkal, és ültették el a településen a Grassalkovich család által építtetett templom északi oldalán az 1760-70-es években.
A néphit szerint a júdásfa virágai “Krisztus Urunk vérét” szimbolizálják, a lapos magvak pedig a júdáspénzre utalnak.
Mint írják, kisebb csoda, hogy ez a mediterrán növény a templom északi, időjárásnak, hidegnek jobban kitett oldalán egyáltalán megmaradt, és mind a mai napig megvan.
Érdekesség, hogy a júdásfa a közel ötezer lelkes kisváros, Mélykút mértani középpontján helyezkedik el. A templomdomb az általános iskola közelsége és a templom központisága miatt kedvelt pihenő és játszóhelye a település lakóinak.

A szintén elismerést nyert balatonszemesi “Bagolyvári Promenád” lenyűgöző szépsége és nyugalma mindenkit megérint. Azt, aki napi szinten csodálhatja, azt, aki csak az év bizonyos időszakában él itt, és azt is, aki csak egyszer is átutazott Balatonszemesen, és látta a csodát, amelyet ezek a fák rejtenek.
A település utcáját meghatározó gesztenyefasort még az 1900-as évek elején ültették. Az “eredeti” fákból mára sajnos már nem sok maradt, de mivel minden szemesi – legyen az állandó lakos, vagy üdülőtulajdonos – szívén viseli a fasor sorsát, folyamatos pótlásokkal ma is összefüggő, árnyat adó vadgesztenyesor pompázik a több száz méteres utcán. A környező épületek jó része ugyanis a századelő hangulatát idézik, nem is beszélve a névadó Bagolyvár épületéről, amelyről számtalan legenda kering a településen. Jelenlegi formájában 1898-ban épült meg, mint az első szemesi nyaraló, de helyén a Bolondvár állott, amelynek története egészen a török időkig nyúlik vissza.
Lejjebb sétálva a nyári kápolnában gyönyörködhetünk, amely a mai napig színhelyéül szolgál nyaranta a vasárnapi istentiszteleteknek. Az utca végén pedig a “Sóhajok Hídja” vár minket, amelyet olasz mintára, ugyancsak az 1900-as évek elején építettek. Ezen a pár száz méteren tehát több építészeti és történelmi látványosság is megtalálható, melyet körbe vesznek a sajátos hangulatot árasztó vadgesztenyék.