Eladó a Balaton modern építészetének kordokumentuma Badacsonytomajon

A magyar modern építészet kiemelkedő darabját 395 millió forintért hirdették meg.

Eladósorba került a badacsonytomaji Szőlőskert, a teljes átépítését vagy a lebontását pedig semmi sem gátolja – számolt be a 24.hu.

A legnagyobb magyarországi ingatlanos oldalon tűnt fel nemrég az ötvenes–hatvanas évek fordulóján kialakult, úgynevezett balatoni modern egyik fontos darabja, a badacsonytomaji egykori SZOT-étterem, amely idővel Szőlőskert néven vált a környék fontos viszonyítási pontjává.

A magyar helyesírás szabályaival reménytelen háborút vívó, 394 millió forintos árcímkével megjelent, egy törött laptopképernyő fotójával fűszerezett hirdetés szerint a 9650 négyzetméteres ingatlanon lévő, ezer négyzetméternyi, többé-kevésbé összeérő beépítés fantasztikus panorámával rendelkezik, vásárlója pedig éttermet, konyhaüzemet, szociális és kiszolgáló helyiséget, személyzeti és vendéglakásokat, vizesblokkot és borozót is kap a pénzéért.

A leírás hozzáteszi: “a meglévő épületek engedély nélkül felújíthatók és átalakíthatók, így akár húsz apartman létrehozására vagy egy luxus lakóház kialakítására is van lehetőség”.

A szövegből az is kiderül, hogy a hasznosításra nemrég egy teljes koncepcióterv is készült, ami egy harmincszobás szálloda létrehozását, illetve az étterem újranyitását is magában foglalja.

Az egymillió euróért (ez a cikk írásakor szinte pontosan megegyezik a másik hirdetésben szereplő forintárral) egy német hirdetési oldalon is feltűnt épületegyüttessel együtt gazdát váltó tervcsomag teljes egészében átírná a főépület arányait, hiszen nem csak az üveg mellvédekkel alacsonyítanák a végtelenül unalmas kortárs megoldások szintjére, de a visszahúzott felső szinttel végzetes pofont is adnának neki.

A problémát jelen esetben tovább mélyíti, hogy az IPARTERV két tervezője, Emődy Attila (1929–2023) és Bottka Mária munkájaként, Szeleczky Ferenc statikai számításaival megtámogatva megszületett, 1959 júniusában megnyílt étterem sem helyi, sem országos védelmet nem élvez, így végső soron akár le is bonthatják annak ellenére, hogy kétségkívül a hazai modern építészet fontos, színvonalas darabja.

A Szőlőskert ma már túlzó mérete miatt az elmúlt években képtelen volt arra, hogy étteremként hosszú távon és gazdaságosan lehessen üzemeltetni, ez pedig nem teszi könnyen megoldhatóvá a problémát: a hasznosítás legalább részleges megváltoztatása célszerűnek tűnik, az értékek megőrzéséhez azonban ezt felismerő tulajdonosra, illetve fogadókészséggel rendelkező építésztervezőre is szükség van.

A környékről származó terméskővel burkolt, hosszan elnyúló épületet épp hatvanöt évvel ezelőtti megnyitásakor a Szakszervezetek Országos Tanácsa, azaz a SZOT tartotta kézben, a privatizáció, illetve a rendszerváltás azonban mindent megváltoztatott, hiszen a nevéhez méltón szőlőültetvények közt álló, lejtős környezetébe szépen belesimuló, első látásra mindössze fából és kőből összeállt – valójában vasbeton gerendák, illetve magor-lemezekből, azaz cementkötésű, nádbetétes fagyapotból született – terek a szervezett belföldi utazások, valamint az állami üdülők megszűnésével szép lassan elnéptelenedtek – írja a portál.

A teljes cikk itt olvasható.