Gyűjteményből lett sokszínű galéria – így született a Rév-Art

A révfülöpi Rév-Art Galéria létrehozói az idei nyáron már művészeti tárlatokkal is várták az érdeklődőket galériájukban. Bogdán Katalin és Szigetvári György sokak szerint új színfoltot hozott a nagyközség életében.

 

Gyuri vallja, hogy mindig érdekelte a művészet, de nem értett hozzá, amíg lekötötte a munka. Amikor aztán már a nyugdíjra készült, késztetést érzett, hogy beiratkozzon valamilyen képzőművészeti tanfolyamra. Két festmény becsüs képzést végezett el, azok hatására elkezdte gyűjteni a képeket. – Tulajdonképpen mindent, ami elém került, ami megvehető volt. Azt mondták, alulról kell kezdeni, ez volt a rézkarc. Olcsó volt, ugyanakkor a rézkarc lehet szép is. Sajnos sokszorosított termékként nem becsülik nálunk úgy, mint nyugaton. Aztán a grafikán és a pasztelleken, akvarelleken át jutottam el az olajfestményekig. Nem tudtam, mit lehet eladni, mit nem. A képzéseken tanultak inspiráltak, nagyon jó előadókat hallhattam. Megfogadtam az oktatók tanácsait és közben elkezdtem utána olvasni a témának. Az antikváriusok által ajánlott képzőművészeti kötetek kiegészítették a tanfolyamokon szerzett ismereteket. Több száz könyvet vásároltam, átrágtam őket. Amikor mindenféle stílusú képből összejött egy nagyobb mennyiség, úgy éreztük, hogy ezt a színes gyűjteményt be lehetne mutatni valamilyen módon. Elkezdtünk gondolkozni, hogy ezt milyen formában tehetnénk – mondja Gyuri, aki előtte budapesti volt.

 

 

Miután nem csak a festményeket, hanem a műtárgyakat és porcelánokat is megszerette, műtárgy becsüs végzettséget is szerzett, miközben Kati ékszerbecsüs képzést végzett el. Próbáltak galériát nyitni Budapesten, de rájöttek, hogy azt ott nem tudják rentábilisan fenntartani, tágabban kell értelmezniük a bemutatkozási lehetőséget. – Éppen akkor értékesítette a Balatoni Hajózási Zrt. a révfülöpi, Balaton parti üdülőházát, melyhez egy nagy kert is tartozott. A területen stílusos faházakat állítottak fel, hangulatos szolgáltatások céljára. Az egyikben rendeztünk be egy mini galériát. Ott kezdtünk értékesíteni képeket, néhány éven át ezzel foglalkoztunk nyaranta. Közben kiderült, hogy a könyvtár szemben levő épülete felszabadult. Az önkormányzat kulturális célra szerette volna hasznosítani a nyári hónapokban, nekünk ez kapóra jött, hát kibéreltük. Mindennek öt éve. Az idei nyáron azonban már eljutottak oda, hogy ne csak képeket és kerámiákat mutassanak be és értékesítsenek, hanem túllépjenek ezen. Programokat, művészeti kamara kiállításokat is szervezzenek. Neves kortárs alkotók művei mindig is volt a kínálatban, de korábban nem rendeztek tárlatot. Idén nyáron tehát már képzőművészeti tárlatoknak adott otthont a galéria, nagy sikerrel -mondta.

– Erős volt a látogatottság. A község centrumában vagyunk, kevés településnek van ilyen parti központja, vigalmi negyede. Este vagyunk nyitva, így sokan bejöttek egy fröccs, vagy hurka, kolbász után. Az öt év alatt jó volt a galéria, valamint az idei kiállítások visszhangja. Sok dicséretet, elismerést kaptunk a szakma részéről is. Biztattak a folytatásra, mondván, hogy új színfoltot hoztunk a községbe. Ezek a visszajelzések fontosak számunkra. Úgy tűnik, mostanra érett be a tevékenységünk – folytatta Kati.

Mára kialakult a páros ízlésvilága is. Gyurit a kortárs művészet vonzza, abba az irányába mozdult el, míg Kati sokáig maradt a klasszikus vonalnál. Ma már nyit ugyan a kortárs felé, de még vannak fenntartásai. Úgy érzi, jó döntés volt lehozni a galériát Budapestről. Reményeik szerint a jövőben is folytatni tudják nyári kamara kiállításokkal fűszerezett kereskedői tevékenységüket, melynek során révfülöpi és környékbeli képzőművészek is szerepet kapnak. Sok ötletük van ehhez. Az azonban bizonyos, hogy ők maguk nem állnak képzőművésznek. Nem vonzza őket az alkotás, a festés, vagy bármi más. Megmaradnak a művészet bemutatásánál, amelytől kerek az életük.