Ismét kiváló vízminőséggel büszkélkedhet a Hévízi-tó

Csakúgy mint a korábbi években, idén is kiválónak minősítették a Hévízi-tó vizét. Az éves kötelező vizsgálat minden áprilisban esedékes. A vételezett minta egy öttagú skálán a legmagasabb fokozatot érte el.

A szabadtéri fürdővizeket a fürdési idény előtt és alatt havonta ellenőrzik, a mintákban a szennyvíz eredetű szennyezést jelző baktériumok számát vizsgálják. Az éves értékelést a legutóbbi négy fürdési idény összesített eredménye alapján, statisztikai módszerrel állapíthatják meg és az alapján minősülnek a fürdővizek – olvasható a balatonitelevizio.hu-n.

A Hévízi-tó esetén a kiváló minősítés megszerzése nem újdonság. A tavat tápláló források másodpercenkénti vízhozama hozzávetőlegesen 400 liter másodpercenként. Tehát nagyjából három-négy naponta kicserélődik a tó gyógyvize. A tó legnagyobb mélysége több, mint 38 méter. Ipari és mezőgazdasági szennyező források nincsenek a 4,4 hektár területű tó körül, amelyet véderdő vesz körbe.

A Hévízi-tó vize egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait. A Hévízi-tó a Balatonnal egyidőben született 20-22 ezer évvel ezelőtt. A Pannon-tenger visszahúzódása után, a vulkanikus utómunkálatok első jele a forró vizű feltörések voltak, mely egyben az úgynevezett Őshévíz kialakulását is jelentette. A hévízi tó eredete azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a Balaton környéki bazalthegyek és a Balaton is megszületett. A Pannon-időszak végén ugyanis vulkánok törték meg a Dunántúl arculatát A víz csodás hatását már őseink is ismerték. A vulkáni utóműködések első jelei voltak a hőforrások, így például az Őshévíz feltörése.

A régészeti feltárások arról tanúskodnak, hogy már a kőkorszak végén is éltek itt emberek. Az egregyi városrész romai kori romkertje az itt élt római kori emberek életét, a dombtetőn álló műemlék templom az Árpád-kor letűnt korszakát idézi elénk. Emellett az itteni víz gyógyító hatásáról számos, különböző korszakokból fennmaradt legendát is ismerünk. A római korból származó emlékek szerint Hévízen már 2000 évvel ezelőtt is település állt, de ami még meglepőbb, hogy a forrásbarlang felfedezésekor vett vízminták alapján a forrásból feltörő hideg víz korát 8.000, míg a meleg gyógyvízét 12.000 évesnek állapították meg.



Kapcsolódó

Nem balatoni volt a legkeresettebb belföldi pihenés az idei szezonban

Az utóbbi néhány évben némi változás figyelhető meg az utazási szokásokat illetően. Egyre nagyobb népszerűs
Elolvasom

Közel nulla energiaigényű zöld bölcsőde épült Zamárdiban

Zamárdiban 235.000.000,- Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból új, közel 250 m2-es teljes mérték
Elolvasom

Megjelent a 2023-as Nyugat-balatoni Kalendárium

Megjelent a 2023-as Nyugat-balatoni Kalendárium. A térség értékes és érdekes témái mellett az idei kötetbe
Elolvasom