Valóban I. András csontjai lehetnek a tihanyi királykriptában

Valóban I. András csontjai lehetnek a tihanyi királykriptában

I. András király és közelebbi családtagjainak csontjaiként azonosította a Bölcsészettudományi Kutatóközpont szénizotópos vizsgálata a maradványokat, melyeket a Tihanyi Bencés Apátság monostora rejtett. A tudományos kormeghatározás során bebizonyosodott, hogy a viszgált embertani anyag egy része biztosan a 11. századból származik – közölte Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus.

Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója felidézte, hogy a tényleges régészeti feltárás, a hitelesítő ásatás és a műemléki falkutatás 2021. április 30-án indult meg a Királykriptában. A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a tihanyi apátság Királykriptájában feltárt emberi csontmaradványokat.

A Szovák Kornél professzor vezetésével, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) finanszírozásával indított projektben többek között az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum és a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai vettek részt. Balogh Balázs beszámolt arról is, hogy a BTK koordinálásával megkezdett vizsgálatok folytatódhatnak, mivel az ELKH további pénzügyi támogatásáról biztosította a projektet.

Mihályi Jeromos atya, a Tihanyi Bencés Apátság perjele köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy I. Andrást 1060-ban temették el a tihanyi monostorban, és azóta a bencés közösség feladata, hogy őrzője legyen a királysírnak és hogy imádkozzanak a király és családja lelki üdvéért.
Megemlékezett arról, hogy 2019-ben kezdődött el az apátság komplex felújítása, ekkor fogalmazódott meg az altemplom megújítása. Ennek egyik első mozzanata volt a régészeti feltárás.

Szovák Kornél, a projekt vezetője összefoglalójában elmondta: eredeti célkitűzésük az volt, hogy a számos alkalommal bolygatott területet régészeti tekintetben hitelesítsék, illetve dokumentálják. Mint hozzátette: középkori dokumentumok igazolják, hogy I. Andrást, illetve fiát egyaránt a tihanyi bencés monostorban temették el. “Azt reméltük, hogy a dokumentumok és a régészeti ismeretek összhangban állnak majd egymással” – magyarázta, kiemelve: nagy a valószínűsége annak, hogy I. András király feleségét, Anasztáziát is Tihanyban temették el.

Takács Ágoston ásatásvezető régész felidézte, hogy a kripta területén utoljára 1953-ban folytak kiterjedt régészeti munkák, ezek dokumentációja alapján is várható volt, hogy érintetlen maradványok nem fognak előkerülni a helyszínen.
Beszámolt arról, hogy a május-június folyamán zajlott hitelesítő ásatások eredményeképpen tisztázódott, hogy a királykripta korai temetkezési fázisában négy sírt alakítottak ki. A legkorábbi, 11. századi fázis után a középkorban már nem temettek ide további személyeket.

Az újkorból, azon belül is a 18. század eleji bencés visszatelepülés idejéből vannak egyértelmű bizonyítékok újabb temetkezésekről.
A négy 11. századi sír közül három szabályos rendben, a három hajó azonos részén, míg a negyedik – mérete alapján feltehetően egy gyermek sírja – az északi hajó nyugati végén, a többi sírtól nem messze található.

A feltárás során az 1953-ban kialakított sírhely betonszarkofágjából három rossz állapotú faládát emeltek ki. Ezek a ládák a kripta korábbi átalakításai során előkerült, méltatlanul rossz körülmények között őrzött emberi maradványokat tartalmaztak.
Már az elsődleges antropológiai vizsgálat jelentős eltérést mutatott a 2., illetve az 1. és a 3. számú faláda tartalma között a csontok számát, állagát és megtartási állapotát illetően.

A 2. számú faládából előkerült rossz állapotú, hiányos és töredékes csontokból néhány felnőtt maradványaira lehetett következtetni. Nagy valószínűséggel szintén a 2. számú ládának a maradványai között lehettek azok a csontok, amelyeket már az 1890-es évek végén zajlott átalakítások előtt is külön tartottak nyilván.

A csontanyagon Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének tudományos főmunkatársa végzett antropológiai felmérést, majd ezt követően került sor a csontmaradványok szénatomos kormeghatározására.
A vizsgálatokat először a debreceni ATOMKI laboratóriumában végezték el, majd az itteni mérési eredmények alapján két másik laboratóriumban (Poznan és Mannheim) is megismételték azokat.

A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakát reprezentálja – közölte Mende Balázs Gusztáv.

A vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázist követően a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17-19. századi radiokarbon-adatokat mutatott.
Az okleves források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján elmondható, hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak – összegezte a vizsgálat eredményeit a kutató. Mint hozzátette, a vizsgálatok kiegészítéseként a 11. századra keltezett csontmaradványok genetikai vizsgálata jelenleg is folyamatban van a BTK Archeogenomikai Intézetében.



Forrás: MTI
Fotó: ppke.hu

Kapcsolódó

Új, eddig nem ismert őspoloska-fajt azonosítottak Pulán

Magyarország első ismert őspoloska-faja, a Pulafulvius pliocenicus, Pula település közelében egy 4 millió
Elolvasom

Boldoggá avatták Bódi Mária Magdolna vértanút Veszprémben

Szüzet emelt szombaton oltárra az egyház, Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú 24 éves sem volt, amikor élet
Elolvasom

Több Veszprém vármegyei településen szalmonellás volt az ivóvíz

Újabb településeken vált szükségessé az ivóvíz forralása a fogyasztáshoz - írta a Veszprém Vármegyei Kormán
Elolvasom