A kínai, illetve az európai meteorológiai intézetek és a NASA is azt jósolja, hogy a hónap végén kemény fagyok jönnek. Novemberben még akár az első hó is leeshet.
Amennyiben tervben van egy kiruccanás a “magyar tengerhez”, akkor mindenképpen érdemes utánajárni annak, hogy milyen a Balaton időjárása holnap.
Hogyan alakul általában az időjárás év közben?
Magyarországon javarészt a mérsékelt éghajlatú, tengeri és kontinentális hatások váltakoznak. Az ország déli részén és különösen a Balaton környékén pedig a mediterrán hatás érvényesül. A levegő normál középhőmérséklete 10,7ºC, a leghidegebb hónap a január, míg a legmelegebb általában a július, -1, illetve 21ºC átlaghőmérséklettel. A régióban évente körülbelül 2000-2100 órát süt a nap – májustól augusztusig bezárólag havi 800-820 órát.
A nyári szezonban gyakran fordul elő csapadék a tó környékén. Az éves átlagos csapadékmennyiség 750-900 mm, ami viszonylag magasabb az országos átlagnál.
A Balatonon a leggyakoribb és legerősebb szél északnyugat felől fúj. Főleg a július a legszelesebb hónap 5 m/s átlagsebességgel, míg az ősz ilyen szempontból azért “nyugodtabbnak” mondható. A viharos napok száma nyáron 15-20, a szél sebessége pedig időnként meghaladja a 15, de esetenként akár a 45 m/s-ot is.
Mi a helyzet a víz hőmérsékletével?
Az éves átlagos vízhőmérséklet 13,1°C, évszakonként pedig télen 2,8°C, tavasszal 11,1°C, nyáron 23,8°C, ősszel 14,7°C.
Ehhez a témához kapcsolódva fontos még megemlíteni, hogy a Balaton vizének sűrűsége különböző mértékű, és ez az oka annak, hogy úgy nevezett termikus rétegzettség figyelhető meg. Valószínűleg nyáron már mindannyian megtapasztaltuk, hogy a felszín közelében jóval melegebb, mint a legalján, mivel itt a víz jóval kisebb fajsúlyú. Télen pedig pont a fordítottja tapasztalható – a tónak ez a különleges tulajdonsága nagy szerepet játszik abban, hogy az élővilága át tudjon telelni.
Vízmozgások
A Balaton vize akkor is mozgásban van, amikor a felszíne kívülről nyugodtnak tűnik. A legnagyobb hatást a szél gyakorolja rá, de emellett meghatározó tényező lehet még a hőmérséklet, a légnyomás és a befolyó víztömeg változása is.
A jellemző mozgásformái a hullámzás, a vízlengés, kilendülés, illetve az áramlások. Hogy egy konkrét példával éljünk: az elmúlt évek során többször előfordult, hogy az erős széllökések miatt “megbillent” a tó. Ami annyit jelent, hogy a folyamatosan tomboló, dél-délnyugati szélnek köszönhetően hosszanti irányban egyre nagyobb hullámok keletkeztek, és szó szerint átkerült a víz az egyik oldalról a másikra.