Veszprém megyében voltak a legboldogabbak a magyarok 2025-ben

A Pénzcentrum mintegy 15 ezer olvasója a munkához, a magánélethez, illetve a közélethez való viszonyát jellemezte a lakóhelyén a portál kérdéseinek megválaszolásával egy 1-től 10-ig terjedő skálán. Ezekből a válaszokból rajzolódott aztán ki az ország 2025-ös “boldogságtérképe”.

Ha Magyarország legboldogabb emberét keresed, akkor nagy eséllyel egy 41 és 55 év közötti, veszprém megyei vállalkozóban találod meg, aki magas iskolai végzettséggel rendelkezik, házas, és legalább három gyermeket nevel. A Pénzcentrum 2025-ös boldogságfelmérése több, mint 15 ezer válasz alapján rajzolja ki, kik érzik magukat a leginkább kiegyensúlyozottnak, és azt is megmutatja, hogyan függ össze a jóllét az életkorral, a családi állapottal, a munkával, az anyagi biztonsággal és azzal, hogy az ország mely részén élünk – írja a penzcentrum.hu.

A Pénzcentrum idén is elkészítette Nagy Boldogságfelmérését, hogy kiderüljön mennyire éreztük magunkat elégedettnek és kiegyensúlyozottnak 2025-ben, mely tényezők határozzák meg leginkább a hazai lakosság jóllétét és mindennapi hangulatát.

Az emberiség régóta keresi a jóllét titkát, ám a válasz koronként és egyénenként eltérő. A tudományos megközelítés szerint az elégedettség egyszerre biológiai, lelki és társadalmi jelenség: hormonális folyamatok, érzelmek, emberi kapcsolatok és a gazdasági környezet egyaránt hatással vannak rá. A pszichológusok hangsúlyozzák a pozitív érzelmek szerepét, a tartalmas tevékenységeket, a kapcsolatok minőségét, az élet értelmének megélését és a személyes sikereket, amelyek mind hozzájárulnak a lelki egyensúlyhoz. A szociológiai kutatások pedig rámutatnak arra, hogy a jóllét nem csupán egyéni élmény, hanem társadalmi jelenség is: a munkahelyi biztonság, a családi kapcsolatok minősége, a közösségi részvétel és a gazdasági helyzet jelentősen befolyásolják, mennyire érezzük jól magunkat.

De miért fontos mindezt mérni? – teszi fel a kérdést a portál. Azért, mert a kiegyensúlyozottabb emberek általában egészségesebbek, hatékonyabbak és hosszabb életet élnek, jobban teljesítenek, az elégedettség szintje pedig egy ország fejlettségének egyik kulcsfontosságú mutatója.

A 2025 utolsó heteiben futó kérdőívet több, mint 15 ezer olvasó töltötte ki, de fontos megjegyezni, hogy az nem reprezentatív.

Magyarország Boldogságtérképe 2025

A 2025-ös adatok alapján Veszprém vármegye bizonyult a legboldogabbnak, 6,1-es átlaggal, szorosan mögötte Pest megye (6,0) és Budapest, Fejér, valamint Győr-Moson-Sopron (mind 5,9). Ezeket a térségeket jellemzően magasabb átlagkereset, stabilabb munkaerőpiac, jobb közlekedési és egészségügyi infrastruktúra, illetve erősebb szolgáltatói szektor jellemzi, ami összességében kedvez a mindennapi életminőségnek. A lista végén Nógrád vármegye áll, de Borsod-Abaúj-Zemplén 5,6-os értékkel, és Csongrád-Csanád ugyanennyivel sem sokkal előzi meg. Ezekben a megyékben tartósan alacsonyabbak a jövedelmek, gyengébb a gazdasági dinamika, és kevesebb a magas hozzáadott értékű munkahely, ami a boldogságérzetet is visszahúzhatja.

A 2024-es és 2025-ös adatok összevetése alapján több látványos elmozdulás is kirajzolódik. Veszprém tovább erősödött (5,9-ről 6,1-re), és Pest megye is stabilan felfelé mozdult (5,9-ről 6-os átlagra), ami a folyamatos gazdasági bővüléssel és a főváros közelségének előnyeivel magyarázható. A legnagyobb ugrást Heves produkálta (5,4-ről 5,8-ra), ám ezt nem magyarázzák látványos gazdasági vagy foglalkoztatási trendek, hiszen a megye beruházási mutatói inkább csökkentek az elmúlt években. A javulás így valószínűleg inkább szubjektív életminőségi tényezőkhöz vagy helyi közösségi folyamatokhoz köthető. Ezzel szemben Vas megye jelentősen visszaesett (6,2-ről 5,8-ra),

A KSH térségi elemzése szerint az ipari termelés volumene 4,9%-kal csökkent Vas megyében 2025 elején. Ez egy olyan megyében különösen érzékeny, ahol a lakosság jelentős része ipari munkahelyeken dolgozik. Az építőipari szervezetek teljesítménye pedig 25%-kal esett vissza. Ez nemcsak a gazdasági aktivitást húzza le, hanem a lakosság jövőbe vetett bizalmát is.

De Somogy vármegye is gyengült (6-ról 5,8-ra), ami arra utalhat, hogy a korábbi években kiemelkedő elégedettséget adó tényezők, például a turizmus vagy a helyi gazdaság lendülete most kevésbé éreztették hatásukat. Borsod-Abaúj-Zemplénben is enyhe romlás látható, míg több középmezőnybeli megye, például Csongrád-Csanád vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg, mérsékelt javulást mutat. Összességében a térkép kiegyenlítettebbé vált.

A teljes cikk a részletes grafikonokkal itt olvasható.