30-40 százalékkal csökkent a vendégek száma a Balatonnál

A Covid utóhatásai még most is tetten érhetőek és a szolgáltatók nincsenek könnyű helyzetben.

Akinek nincs pénze, az egyáltalán nem nyaral a Balatonnál, akinek meg van, az külföld felé veszi az irányt. Jelentősen megnőtt a magyarok külföldre utazásának a hajlandósága, ez a további előfoglalási adatokon is látszik – mondta az Indexnek Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.

Harminc, de akár negyven százalékkal is kevesebb vendég fordul meg a szövetség adatai szerint a Balatonon a mostani szezonban, és ők is inkább hétvégén, hétköznap még kevesebben választják a magyar tengert – erősítette meg az Index érdeklődésére Flesch Tamás.

Nagyon csendes a helyzet egyelőre, habár Flesch Tamás szerint ez javulhat, az idei szezon egészét tekintve kevésbé optimista. 

Nem feltétlenül a magas árakkal indokolta a forgalom csökkenését, mivel a nyaralások nehezen hasonlíthatók össze, belföldön és külföldön egyaránt ki lehet fogni jó ajánlatokat. 

Megjegyezte, hogy még mindig észlelhető a Covid-hatás, hiszen sokan útnak indultak ugyan a lezárásokat követően, csak mostanra lettek bátrabbak az emberek. A korábbi évekhez hasonlóan idén is sok magyar választja úti céljául Görögországot, Törökországot, Horvátországot vagy épp Spanyolországot. Ezeknek az országoknak a tengerpartjainál nagyobb a valószínűsége a jó időnek, amely elengedhetetlen a nyaraláshoz. Kevés bosszantóbb van annál, ha valaki sok pénzt fordít a nyaralásra, és hűvös van, esik az eső, ahogyan most pár napig nálunk is – mutatott rá.

Szorult a helyzet

Ugyan idei jelenségnek tartja, mégis kihívást okoz a szolgáltatóknak, akiknek rövid távon nehéz lesz a helyzetük, amit nem is lesz könnyű átvészelniük. A szorult helyzet ellenére ugyan akad néhány kedvezményes ajánlat, szerinte nem ez a tendencia. 

“Az, hogy a Balaton drága, relatív. Ha mégis így szemléljük, akkor nem azért van, mert a nyerészkedés a cél, hanem mert olyan szinten megnőttek a költségek, hogy nem lehet olcsóbban kínálni a szolgáltatásokat”.

Ha olcsóbban adnák, annak a jövedelmezőség inná meg a levét. Az elnök a megoldást a minőségben, a jó színvonal nyújtásában látja, ezzel lehet a vendégeket megszerezni és megtartani is. 

Országosan zuhan a belföldi vendégek száma

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint 2023. január–májusban az előző év azonos időszakához képest:

• a turisztikai szálláshelyeken 2 százalékkal több, összesen 12 millió vendégéjszakát regisztráltak, 
• a belföldi vendégek 7,3 százalékkal kevesebb, a külföldiek 13 százalékkal több (5,9, illetve 6,1 millió) vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken.

A belföldi turizmus, különös tekintettel a szállodaiparra, idén eddig stagnál és visszaesést is mutat – reagált a KSH adataira Flesch Tamás, aki szerint ez változatlanul két tényezőnek tudható be: egyrészt az inflációs környezet, azaz vannak vendégek, akik jövedelmük miatt kiárazódtak a piacról, másrészt poszt-Covid-hatás. Továbbá, nagyon rövid távra látnak előre a foglalási szokások változása miatt, vagyis sokan csak az utolsó pillanatban foglalnak. Ugyanakkor érdemes arról is említést tenni, hogy hasonló trend figyelhető meg Nyugat-Európában is, ahol a belföldi turizmus nem olyan jó, mint a kiutazó. 

Kiemelte, hogy a nyári szezon mostanában öt hétre korlátozódik, július 10-én indul és augusztus 20-ig tart. A népszerű desztinációk idén is változatlanok: Bük, Sárvár, Hajdúszoboszló, Hévíz, Balaton, Mátra, Gyula, Tisza-tó. 

“A magyar vidéknek az a baja, hogy nagyon kitett a belföldi turizmusnak, Budapestnek meg az, hogy a külföldinek. A fővárosban a vendégkör több mint 90 százalékát külföldiek teszik ki, ezzel szemben vidéken változatlanul magyarok vannak, csak nem annyian, mint korábban. Természetesen egy vidéki szállodát nem vigasztal, ha Budapest tele van”. 

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a belföldi vendégforgalmat az ünnepekhez kapcsolódó hosszú hétvégék is élénkíthetik, így a következő hónapokban ismét növekedést mutathatnak a szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos adatok, a belföldi turizmust azonban egyrészt fékezik az átmenetileg romló reáljövedelmek, másrészt a hazai háztartások külföldi utazási kedvének jelentős növekedése is.

Kockázatot jelent, hogy számos európai országban az infláció érdemben meghaladja a bérnövekedést, így a megélhetési költségek növekedése fékezheti a kilábalóban levő nemzetközi turizmust, a belföldi turizmus dinamikáját pedig a hazai reálbérek csökkenése fékezheti – derült ki a laphoz eljuttatott elemzésből.

A szálláshely-szolgáltatók számára messze a legnagyobb kockázatot az energiaköltségek elszállása jelentette, így a nem kellően hatékony energiaintenzitású szálláshelyek komoly versenyhátrányba, átmeneti, vagy végleges bezárásra is kerülhettek. A fűtési szezont követően azonban számos szálláshely újra kinyithatott, amit a meredeken csökkenő energiaárak is támogathatnak. A közeljövőben kulcskérdés lesz az energiahatékonyság növelése, a megújuló energia felhasználása, az energiatakarékos üzemeltetés, a szigetelés javítása és számos más intézkedés, aminek hatására az energiaköltségek markánsan csökkenthetők – tette hozzá az elemző.