A várostól délnyugatra fekvő magaslati pontot (219,8 m) legegyszerűbben a 7-es főúttal párhuzamos Szőlőhegyi utcán tudjuk megközelíteni, így útba esik egy helyi érdekesség, a Szamárkő. Keletkezéséről az évszázadok alatt tekervényes fantazmagóriák szövődtek, érintve a gyermek Jézus szamarát is. Az igazság viszont az, hogy a kő vulkanikus utóműködés terméke.
A kocsival érkezők itt találnak is parkolót. Innen még egy kellemes, rövid séta vár ránk a lugasok, szőlőskertek és víkendházak között, mígnem megpillantjuk a csinos, jól karban tartott épületet.
A téglalépcsőkön felérve pazar panoráma tárul az ember szeme elé. Tiszta időben ellátni a Badacsony bazaltmonstrumaitól, Tihanyon és a Füzfői-öblön át egészen Keneséig a ragyogó balatoni víztükör felett.
Az objektumot magát 2000-ben építették, de története jóval korábban indul. A Kőhegy kelta kori lakóiról árulkodnak az egykori urnatemető maradványai, melyeket a Nemzeti Múzeumban őriznek, de a rómaiak is építkeztek a hegy nyugati lábánál. A II. világháború előtt a tihanyi apátság szőlőbirtokának sorai futottak át a területen. A szerzetesek cserepes présháza az 1940-es évekig pontosan a mai kilátó helyén állt, melyet Zamárdi önkormányzata, a Millenium apropóján, egyfajta gesztusként emelt néminemű anyagi hozzájárulással a lakóközösség és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának részéről.
Nyitókép: hellosiofok.hu