Veszélyben a Balaton-felvidék történelmi kősáncai

Veszélyben a Balaton-felvidék történelmi kősáncai

A Balaton-felvidék rendkívül gazdag kulturális örökséggel bír. A többszáz éves parasztházak mellett már ókori civilizációk nyomai is fellelhetőek a környéken. A balatoni szőlőművelés története egészen a római korig nyúlik vissza. Ennek a tevékenységnek a melléktermékeként jöttek létre azok a kősáncok, amelyek még a helyi mikroklímát is befolyásolják – olvasható a 24.hu cikkében.

Pécsely falu a Balaton-felvidéken, a róla elnevezett medencében fekszik, repülőről, drónról, műholdról letekintve, erősen hunyorítva, egy tüdőre emlékeztet a két ikerrészből álló község. A környék valóban jó a tüdőnek: erdők, mezők, szőlők, rétek, lápok váltják egymást. A kultúrtáj szótári definíciója a térség, ahol már a rómaiak is szőlőt műveltek (régészeti leletek és római romok tanúskodnak erről), a borászkodás azóta is dívik.

Ám a kultúrtáj egy kevesek által ismert, de fontos alkotóeleme pusztulóban van: a kősáncok.

Mi ezeknek a kőhalmoknak a múltja és jelentősége? A választ két szakértőtől próbáltuk megtudni, az egyikük Pető Piroska okleveles környezetmérnök, fotográfus, aki rengeteg energiát öl a szőlőhegyek arculatának megőrzésébe. Azzal kezdte magyarázatát, hogy ezek a dűlőknek fontos részei a présházak ugyanúgy, mint a dűlőutak menti feszületek, és a szőlőhegyi kultúrtáj integráns részei a kősáncok is:

Ezek a környező területről „kidolgozott” kövekből létesített határmezsgyék, kősáncok a településsel kapcsolatos egyedi tájértékek közé, a kultúrtörténeti értékek főtípusának csoportjába tartoznak. Határjelként értelmezendők, de jelentőségük nem pusztán ebben rejlik. Az évezredekre visszamenő szőlőtermesztés hagyományaihoz kapcsolódnak, a ma embere számára közvetlenül jelzik az egykori (akár filoxéravész előtti) szőlőműveléssel hasznosított parcellák határait.

Mindenféle, az adott hegyen előforduló kövek keverednek e halmokban, triász korú mészkő- és dolomitféleségek, permi vörös homokkő és szürkés színű bazalt. Ezek a szőlőművelés közben oldalra dobott kövekből nőttek ki. Egyes kőmezsgyék fenn a hegyen olykor már elcserjésedtek, benőtte őket a növényzet. Más funkciójuk is van: „Egyben hőkiegyenlítő szereppel is bírnak ezek az objektumok, a szőlő érését elősegítve éjszaka plusz hőleadást produkálnak.” A sáncok néha párhuzamosan futnak a szintvonalakkal (olykor a hegygerincen, mint Pécselyen), de völgy irányú, merőleges sáncokat is találni.

Pető Piroska szerint óvni kell ezeket. Először részletesen fel kéne mérni és dokumentálni a kősáncokat, majd „akár a települési értéktárakban, az egyedi értékek között jegyezni kell, és egyúttal helyi védelemben részesíteni a hatékony megőrzés érdekében.” És persze az ismeretterjesztés és szemléletformálás is elengedhetetlen.

Törő Balázs, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum néprajzos szakértője elmondta, amióta errefelé szőlőművelés zajlik, azóta természetesen kifordulnak kövek a talajból, azokat pedig a birtok szélére halmozzák a gazdák. Így a kőhalmok, kősáncok valóban lehetnek ókoriak. Törő szerint abból lehetne következtetni a sáncok korára, ha úgymond kettévágnánk őket, és megnéznénk, mit tartalmaznak: „A kősáncok/kőhányások anyagába helyenként hulladék is kerül (főleg kerámia, de fém eszközök is) amik a szőlőhegyi használat során semmisültek meg, ezeknek lehet korjelző szerepük.” Ennél jobban felfedezhető az egész környék szőlőművelői eredete a szőlőparcellák vagy a feldolgozó-tároló épületek azonosításával.


A teljes cikket itt olvashatja.




Forrás: 24.hu
Fotó: Heim Alexandra / 24.hu
Hirdetés

Kapcsolódó

Jelentős szállodafejlesztéssel készül Veszprém az Európa Kulturális Fővárosa programjaira

Csaknem egyharmadával bővülő, jó minőségű, új szállodaszoba várja Veszprémben az Európa Kulturális Fővárosá
Elolvasom

Hirdetés

Ki hitte volna? Jöhet az új lakópark a balatongyöröki golfpálya helyén

A panorámás golfpályát osztrák tulajdonosai, mint beépíthető telket árulják a világhálón, míg a helyiek a k
Elolvasom

Bakancslistás helyek a Balaton körül – Fácános vár, Fonyód

Fonyód mindenképpen a déli part egyik turisztikai gócpontjának tekinthető. A város mai, modern inkarnációja
Elolvasom