1. Szovjet laktanya, Sármellék
1990-ben, a rendszerváltással szüntette be működését a szovjet laktanya a Kis-Balaton mellett. Egykori lakóépületeket, hangárokat, kórházat, sőt még egy iskolát is találni itt, de az idő vasfogának lenyomata már igencsak meglátszik rajtuk. Rozsda, por és gyomnövények amerre a szem ellát. Utoljára az orosz hadsereg 5. gárdaezrede fordult meg ezek között a falak között egy olyan időben, melyre már csak a lepergett festék közül előtűnő cirill betűs feliratok emlékeznek.
2. Ify-kápolna, Szent György-hegy
Az Emmaus birtok néven is ismert kápolna 1967 óta, az itt remeteként élő Ify Lajos halála óta áll üresen, elhanyagolt állapotban. A fonyódi plébános a szocializmus évei alatt kényszerült a visszavonult életre a Szent György-hegy bazaltorgonáinak árnyékában. Köztiszteletben álló és szerény ember volt, aki a második világháború idején zsidókat bújtatott. Az 1950 óta álló épületegyüttest annak öröksége és fekvése miatt már rengetegen próbálták megmenteni a pusztulástól, eddig sikertelenül.
3. Fekete-kastély, Balatonederics
A különös kastély Ederics külterületén nevét állítólag az egykor feketére festett kapuiról és ablakairól kapta, de az itt előfordult halálesetek és tragédiák is igencsak baljós érzést kölcsönöznek az épületnek. Lakói, a nemesi Nedeczky család tagjai közül kerültek ki. Tudomásunk szerint 1912-ben egy féltékeny gulyás végzett szerelmével, a kastély szakácsnőjével, a tulajdonos Nedeczky Jenő pedig a 1914-ben, a 74. születésnapján lett öngyilkos. 1928-ban egy pesti ügyvéd költözött ide feleségével, akit aztán rajtakapott egy másik férfival, ezért véget vetett a saját életének. Ha ez nem lett volna elég, a csalfa feleség új férje szintén öngyilkos lett. Később egy miniszteri főtanácsos élt itt, aki a második világháború alatt kettős ügynökként tevékenykedett, amiről a németek valószínűleg tudomást szereztek, így ő is saját kezűleg oltotta ki az életét.
+1. Szellemváros, Szentkirályszabadja
A környékbeliek által csak Szellemvárosként emlegetett lakótelep komplexum a ’60 as években épült a szentkirályszabadjai repülőtér mellé az itt állomásozó orosz és ukrán katonák és családjaik számára. Óvoda és kisbolt is üzemelt ebben az autonóm kisvárosban, ám a Szovjetunió felbomlásával a katonák is eltűntek és a panelblokkokat pedig szép lassan visszahódította a természet. Így vált a valaha szebb napokat élt, nyüzsgő lakónegyed a kóbor kutyák birodalmává és a fiatal graffitisek gyakorlóvásznává.