„Mindenféléről szívesen beszélgetnek az emberek. Idén az őshonos és inváziós halfajok közötti különbség volt a slágertéma. Az inváziós fajok eredete, hogy ki lehet- e irtani ezeket a vizeinkből, hogy milyen fajokra lehet horgászni. Idén bemutattunk egy angolnát is, ami már nem túl gyakori faj itt, néhányan félnek tőle, de a többség meg szeretné simogatni” – mondta el Czeglédi István tudományos munkatárs.
A makrogerinctelen bemutatón különféle vízi poloskákat, rákokat, nadályokat, rovarlárvákat, csigákat és kagylókat lehetett megnézni.
„Sokan nem tudják, hogy mik azok a makrogerinctelenek, és meglepődnek, hogy ezek az élőlények bent élnek a Baklatonban. Ami a halnál kisebb, az már kicsit ismeretlen. Meglepi az embereket az is, hogy mennyi idegenhonos faj él a Balatonban, főként a kövezésen. Minden évben megkérdezik, hogy milyen állat csíphetett meg a Balatonban. Valószínűleg a bolharák lehet az, ami az egy helyben álldogálókat kicsit megcsípkedi. Megnyugtatásként mindig elmondom, hogy olyan állat, ami megtámadja az embert a Balatonban és komolyabb sérülést okozhat nincs, a legkellemetlenebb az lehet, ha a kagyló elvágja a lábat” – tette hozzá Gál Blanka tudományos munkatárs.
A nyílt nap szemléletformáló előadásain a naptej káros hatásairól, a Balaton halevő madarairól, az aktuális algahelyzetről és a kockás siklóról is lehetett hallani. Tudományos túrán lehetett ismerkedni az intézetben folyó idegélettani kutatásokkal, az algákkal és zooplanktonnal, a mezokozmosz rendszerrel és a távérzékelés műszereivel is.