A templom István király uralkodása alatt, valamikor a XI. század első felében épülhetett, ám két korábbi, faszerkezetes templom is állt itt korábban és az épület alapjai alatt egy 9. századi leégett szláv telep nyomai is fellelhetőek. Egy 871-ben Salzburgban írt dokumentum, a Conversio Bagvariorum et Carantanorum alapján Mosaburgot (magyarul: Mocsárvárat) Pribina herceg építtette 847-ben. Az államalapítás után István a bencés rendnek ajándékozta a területet.
A XIII. században két toronnyal bővíthették a homlokzatot, 1420 táján pedig, a közelgő török fenyegetéstől tartva, védelmi funkciókkal látták el, egyfajta erőddé alakítva a létesítményt. Pusztulását valószínűleg a török konfliktusok okozták. A végvári láncolathoz kapcsolt épületet 1702-ben robbantották fel császári parancsra.
Romjai fölé később őrtornyot emeltek. Részletes régészeti feltárására 1946-ban és ’47-ben került sor. Archeológiai jelentősége, 12 x 20 méteres alaprajzával és építészeti kuriózumaival még a Balaton-felvidék kifejezetten gazdag műemlék-állományát figyelembe véve is kiemelkedő.